Ortutay András: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv (Tatabánya, 1988)

KÖZÉPKOR

Szent István király harca Koppány vezér ellen (997) 64. Már kora ifjúságában dicső hadat viselt Szent István király a vitéz és hatalmas Koppány vezér ellen. Koppány pedig Szár Zerind fia volt és már Szent István király atyja, Géza vezér életében vezérséget viselt: Géza vezér halála után Koppány vezér Szent István király anyját vérfertőző házasságra kívánta, meg akarta ölni Szent Istvánt, hogy vezéri részét a maga hatalma alá hajtsa. Somogyi vezér volt. Szent István király azonban összehívta főembereit és Szent Márton hitvalló közbenjárása által kérte az isteni irgalmasság segítségét. Majd összegyűjtötte seregét és az ellenség elébe indult: a Garam folyó mellett övezték fel először karddal: itt testi épségének őrizetére két főembert rendelt, Hontot és Pázmányt: az egész sereg fejedelmévé és vezérévé pedig német származású vendégét, Vencellint tette meg. Megkezdődött a csata, mindkét részen sokáig és vitézül folyt a viadal: de az isteni irgalmasság segítségével Szent István vezér nyert dicső diadalt. Ebben a harcban Vencellin ispán megölte Koppány vezért, ezért téres jószágokkal jutalmazta őt meg Szent István, aki akkor még vezér volt. Koppányt pedig Szent István néggyé vágatta: egyik részét elküldte az esztergomi, másikat a veszprémi, a harmadikat a győri kapuhoz, a negyediket Erdőelvébe. Szent Isván vezér ekkor fogadalmat tett istennek, ezt hívséggel be is váltotta: elrendelte ugyanis, hogy mind a Koppány vezér földjén lakozó népség gyermekeiből, terméséből és barmaibői örök időre tizedet adjon Szent Márton klastromának. A forrás latin nyelvű. Képes Krónika. Kálti Márk krónikája a magyarok tetteiről. Fordította és jegyzetelte Geréb László. Bevezető Kardos Tibor. Bp. 1959. 93. 1.