Ortutay András: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv (Tatabánya, 1988)

KÖZÉPKOR

I. István Esztergomban született (970 körül) Nos, midőn a magyaroknak barbár ncm/ctc a hitetlenségben már régóta tévelygett, s a pogányok szokása szerint hiú és szentségtörő babonákat követelt, úgy tetszett az Üdvözítő irgalmának, hogy bűneiknek véget vessen, s ha az ördögi csalatás eloszlik, e nemzetnek legalább maradéka üdvözüljön. Mert mint fénysugarai a sötétségből, a boldogságos királyt, Istvánt úgy élesztette; s a katolikus hit igazsága szerint kiművelve a nép megnyerésére alkalmassá lelle. István Esztergom városában született, s már gyermekkorában teljességgel át itatta a grammatika tudománya. Apja ugyan király volt, de eleinte pogány. Később megvilágosítva a Szentlélek kegyelmétől, felismerte az út és az élet világosságál, s követve az evangéliumi tanítást, az igazság nyomába szegődött. Közben pedig Isten színe előtt igen dicséretessé tette magát azzal, hogy katonaságának vezéreit az igaz Isten tiszteletére térítette. Akiket pedig rajtakapott azon, hogy más utal követnek, fenyegetéssel és rémítgetéssel törte igába. Mikor már megöregedett, s érezte, hogy testét felbomlás fenyegeti, az ország élére emelendő fiának a római császárok kiterjedt nemzetségéből származó felette nemes feleségei hozott. A forrás latin nyelvű. Szent István király kisebb legendájából. Scriptores rerum Hungaricarum tempóra ducum regumque stirpis Arpadianae ge.sterum .S/erk.: Szentpétery Imre/. Bp. 1938. II. 394.1. A fordítás Kurucz Ágnesé, megjelent: István király emlékezete Bp. 1973. 56.1.