Ortutay András: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv (Tatabánya, 1988)

A XIX. SZÁZADTÓL A KIEGYEZÉSIG

Esztergom császári városparancsnoka elrendeli a fegyverek beszolgáltatását (1849. január 18.) a mai napon reggeli 8 órakor tartott városi közgyűlésből történt kiküldetésünk következtében alázatosan jelentjük: miképpen mi egyenesen a közgyűlésről e város környékét császári hadsereggel megszállott Schiffman ezredes úrhoz tisztelendő Fekete Mihál kanonok urnái esztergomi váraljon levő szállására felmenvén....Fen tisztelt ezredes ur azon megjegyzést tette, hogy a puskák, és egyébb fegyverek oly csekély mennyiségben adatlak be, miszerint fel nem teheti, hogy a városban több fegyver ne léteznék, a lő szerekből pedig éppen semmi be nem szolgáltatott, ennél fogva ne hogy a tudatlanok, vagy elámítottak, általa korántsem óhajtott szerencsétlenségbe döntsék magokat, és e féle mulasztásokért a kihirdetett katonai röglönbíróság alá vonattassanak azon kívánságát nyilatkoztatta ki, miképp a lakosság a törvényhatóság állal újra figyelmeztetendő lenne: hogy a fegyvereket a hozzá tartozó lőszerekkel, úgymint puskapor, golyó, serét, és kész töltésekkel minél előbb beadják. Magával értetődvén, hogy a ki ezen ujabbi rendeletnek makacsul ellene szegül, az emiétett és már kihirdetett rögtön bíróság által lészen fenyítendő. Ugyan tisztelt ezredes úr kijelentette: miképpen szinleúgy mint az egész országban, úgy e város is ostrom állapot alatti levőnek tekintendő, és így katonai parancsnokság alatt áll; minél fogva a szolgalatjában lévő ágyúk, és a még veszélyesebb röppentyűk által, mellyekkel elegendő mennyiségben ellátva vagyon e várost minden zavargásoktul féken tartani, és magának engedelmeskedni megkövetel. Esztergom, Január 18. 1849. Takács István főpolgármester. KMI. - Esztergom város tanácsának iratai 18/1849.