Ortutay András: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv (Tatabánya, 1988)

A XIX. SZÁZADTÓL A KIEGYEZÉSIG

Esztergom városa üdvözli a forradalmi változásokat (1848. március 18.) 1848-dik évi Március hava 18-án Szabad Királyi Esztergám Városában Pinke István főbíró úr elnöklete alatt az egész Tanács, Választott polgárság, számos városi polgárok, valamint szinte több Szent Tamás, Vizi Városi és Szent György Mező Városbeli lakosok jelenlétükben nyílt ajtóknál ős gyűlés alakjában tartott nyilvános közgyűlés alkalmával. 642. Indítvány tétetett, miként az európai állaljános mozgalom, úgy szinte nemzeti átalakulásunkkal járó fejlemények közepette a netalán szükségelhető Hon, Trón vagy önvédelem tekintetéből ezen város kebelében is a fenálló polgári századok egyé olvasztása mellett rendes és számosabb nemzeti őrsereg volna mielőbb felállítandó. Melly indítvány a fenforgó körülmények közt célszerűnek ösmértetvén - ugyan annak eszközlésbe vétele, és az őrseregnek a hozandó új törvény megelőzésével ideiglenes rendszeresítésére valamint a csend és közbátorság megőrzésére Pinke István főbíró úrnak elnöklete mellett, Krakovitzer Ferencz, Meszéna János, Kakass Ferencz kapitány és tanácsos urak, nemkülönben Lcipolder József szószóló, Bleszl Albert, Nilter Ferencz, Hell Péter, Besze János, Horváth Mihály, Gianone János, Segesdi József választott polgár urak, Maiina János számvevő, Palóczy Tamás, Meszes János, Ács Flórián, Schabernák Károly, Szóda Mihály, Niedermann Ferencz ifiú, Burány János polgár urak, úgy szintén Feichtinger Sándor, Ujváry Ferencz, Kiczing Mihály, Uhrovils Ignácz, Schönbeck Károly, Gere Antal, Szitás András urak bizottsági tagokul neveztettek. Eljárásuk eránt annak idején jelentésük bévárattatván: valamint egyszersmind ezen végzés az alkotandó szabályokkal egyetemben felsőbb helyre feljelentetni, úgy szinte a központi Pesti bizottsággal is kölcsönös értesülés tekintetéből küldöttség által közöltetni rendelletvén. To-