Ortutay András: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv (Tatabánya, 1988)
A XIX. SZÁZADTÓL A KIEGYEZÉSIG
5. Alázatosan esedezem méltóztassék a Tekintetes Nemes Vármegye meghatározni, hogy ezennel 20 pengő forintban kötelezett évi adómból, aránylag mennyi esik a hadipénztárba? mennyi a háziadópénztárba? a közmunkák megváltását is beleértve méltóztassék az illető levonni, s annyival kevesebbet vetni ki, e megyebeli többi nemes és nem nemes adózó társaimra. 6. Ha vagy birtokom, vagy a nemes megye adóbeli illetősége növekednék, fenntartom magamnak azt a jogot, miszerint adóbeli illetőségem növekedését is aránylagosan magam határozhassam meg. Ellenben kívánom, hogy ha ország törvénye következtében oly teher vettetnék reám, melyben adózó társaim nem osztoznak, hanem kirekeszlőleg csak a nemesség részesül, az jelenleg kötelezett adómba beszámítottnak és betudottnak tekintessék. Ezekből állanak tekintetes Vármegye! föltételeim. Csekély, de hazafiúi tiszta érzetből származott ajánlatomnak semmi más célja nincs, mint saját lelkem nyugalmát eszközölni, s magamnak azon lélekismereti csöndet megszerezni, hogy amit isten és ember irányában igazságosnak hiszek, azt önkényt teljesítem, miután el nem érhetem, hogy törvény által parancsoltassék. Kimondhatatlan örvendenék, hogy azon példát, melyet követni magamat erkölcsileg kötelesnek érzem, több nemes társaim is követnék, örvendenék annyival inkább, mert alázatos ajánlatom oly csekély, hogy magában maradva az adózó népnek terheiben legkisebb érezhető könnyebbítést sem eszközöl - arról nem tehetek, hogy Isten több és nagyobb vagyonnal nem áldott meg - de ha Bezerédj István úr példája, amit reménylem másutt, úgy e nemes megye lelkes rendéi közt is számos követőkre találna, az ily Önkéntes ajánlatok, midőn egyrészt lelki megnyugvást nyújtanak, másrészt az adózó népen is tetemesen könnyíthetnének; s ha ezt a magyar nemesség önkéntes indulatból cselekedné, ha a törvény parancsát szabad akaratú önfelajánlással megelőzné, oly dicsőséget vívhatna ki emlékének a történelek évkönyveiben, melyhez hasonlót még nem mutathat fel a história. Ez azonban nemes társaim érzetétől függ; én nyugodt lelkiismerettel tovább nem tűrhetném, hogy fentebb tisztelve nevezett hazánkfia példáját ne kövessem, s könnyebbülve érzem lelkemet, hogy ezen nyilatkozatom leírása óta adó tekintetében, különösen azon nemes társaimhoz hasonló vagyok, kik bár szintoly nemesi jogokkal bír-