Ortutay András: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv (Tatabánya, 1988)

A XIX. SZÁZADTÓL A KIEGYEZÉSIG

nének: nem különben a régi alantabb feküdt s századok előtt elpusztult városnak eltöltött pincéi s egyéb üregei behorpadván, a közellévő épületeknek kárával kisebb nagyobb terjedésű gödrök keletkeznének. Ezen iszonyú Vízár 614 házat egészen, 89-t részben halomra döntött, sőt a fönállők közül-is számosak többet kevesebbet megsérültek: ember azonban vagy marha, mivel a veszély halkkal növekedett, egy sem veszett el: de annál több ingóság lett az özönnek martalékja, mert sokan a már több árvízeket kiállóit, vagy pedig az eddigi legmagosabb árvíz pontjáig jó anyagból épült házaikban bízván, a padlásaikon lévő kukoricát, és különféle gabonái vagy lisztet, s egyéb élemiszerekel önnél nem csak el nem hordatták, hanem inkább más egyéb bútoraikat s eszközeiket - is oda takarították, mi természetesen, minekutána a víz minden eddigi mértéket meghaladott volna, a háznak összerogyását valamint elősegítette, úgy siettelte-is. Rövid tudósítás az 1838-iki Esztergomi Árvízről, annak Következményeiről, a Kárvallottak számára befolyt Segedelemről és ezeknek Felosztásukról Heliser József. Esztergom 1839. 3-7.1.