Ortutay András: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv (Tatabánya, 1988)

A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL A XIX. SZÁZADIG

A csévi egyház viszonyai egyházi összeírás szerint (1732) Ez a falu az esztergomi fó'káptalanhoz tartozik, az esztergomi tiszttartó úr irányítása alatt. A templom az angyalok Szűz Királynőjének szenteltetett, mennyezete vakolt, sekrestyéje boltíves, kórusa, padjai, szószéke, három oltára van. Temetőjének nincs kerítése, a temetőben van a harangláb két haranggal. Két miseruhával rendelkezik, templomi eszközei aranyozott rézből vannak; két széles szájú kehely, a tömjénező arany, egy zászló található még. Plébánosa Ipolyi Mihály a Szent István királyról elnevezett nagyszombati papnevelő intézetben két évet végzett. Szlovákul és magyarul beszél. Lakása jó, a plébániához egy egész jobbágy teleknyi föld tartozik, káposztás- és kender-földdel. Szántója ötven szapura való, melyből 20 szapura menőt a község arat le és össze is hord; a többit maga műveli. Van tovább tíz öl fája, négy hosszú szekér szénája, pénzben 24 forintja és természetben 48 pozsonyi szapu gabonája. A tizenhatodból lehet 12 szapu gabonája és 5 akó bora. Stóla illetéke a szokásos. Fialka Pál az iskolamester, három gimnáziumi osztályt végzett. Az iskolaépület jó, de tanítványai nincsenek. Beszél németül és tótul. Fizetése 12 forint, 24 pozsonyi szapu gabona és egy akó bor. 8 szapura való földjét a község veti be, learatja és össze is hordja. Kap továbbá 2 szekér szénát, 10 öl fát. Mellékjövedelme a szokásos. Gyónóképesek száma 236, a falu lakói mind katolikusok. Egész telkes jobbágy 26, zsellér 12 fő. A forrás latin nyelvű. Esztergomi Primási Levéltár, Canonica Visitatio Fasc. V. Liber 25/b. + A római katolikus templomokat szenteknek, fogalmaknak szentelték fel. Itt Szűz Mária egyik jelzője, megnevezése szerepel. A tizenhatod az egyházi tized és itt a földesúrnak járó kilenced a plébánost érintő része. A stóla a külön-