Ortutay András: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv (Tatabánya, 1988)

TÖRÖK VILÁG

Szobieszki János lengyel király levélben számol be IX. Ince pápának Esztergom visszavételéről (1683. október 28.) Szentséges és boldogságos Alya. Legkegyelmesebb uram, uram! Szentségednek boldogságos lábai csókolása után ajánlom magamat és enyéimet. Oh ki mondhatja el Istennek bölcsessége és okossága gazdagságának magasságát? A legszentebb és oszthatatlan Szentháromság tiszteletére negyven nap között a törökkel, vagyis a nyugatnak a kelettel vívott harca után, két győzelmet, úgymint minden századokon és példákon túlemelkedő bécsin és a párkányi vérengzőn kívül, midőn a Dunában vér folyt, megkoronázta az Úr, a hadseregek munkáját, hitének kedvéért szentségednek áldása úgy, hogy Esztergom, Magyarország prímásainak és érsekeinek ősi székhelye, a meredek sziklán levő vár, melybe szem alig hatolhat be, mely terjedelmes adózó tartomány és a Duna felett uralkodik, nemcsak a túlsó Magyarországnak, hanem Görögországnak és egyéb hatalmas országoknak kulcsa, melyek felett a porta hatalma rettenthetetlennek tartatott, a lotharingiai fenséges hercegnek, a bajor választó fejedelemnek személyes és az egész seregnek közreműködésével, a kereszténységnek harmadik napra megadással birtokába jött. Kilöketett belőle több mint három ezret számláló várőrség, visszahagyván 60 nagyobb ágyút. A mecset, mely 140 éven át a mohamedán vakhitnek szolgált, a szeplőtlen báránynak felajánltatott. Mely székesegyházban, habár romoktól eltorzítva, mindamellett kiváló szépségű kápolnájával, mely régi díszű és az angyaloktól köszöntött Szűznek épségben levő képének van szentelve, habár azt a vakhit megszentségtelenítette és beszennyezte, mégis abban Istenünknek az első remegéssel tisztelet áldozatot szent Simon és Juda apostolok napján bemutattuk, amit legnagyobb tisztelettel az apostolok küszöbének tudomására hozom. A győzedelmet továbbra is kihasználni tiltják a kitört ragályok stb. Adám Esztergom várában október hó 28-án az Urnák 1683-ik évében. Ugyanazon Szentségednek legalázatosabb fia, János, Lengyelország királya. A forrás latin. Fordította és kiadta: Némethy Lajos; Emléklapok Esztergom múltjából. Esztergom 1900. 413-414.1.