Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Személyes történelem és csoportmentalitás - Hudi József: Egy kispolgár pályafutása a 19. században
Hudi József Egy kispolgár pályafutása a 19. században Adatok Francsics Károly veszprémi borbélymester életrajzához Francsics Károly neve ismerősen cseng a magyar memoárirodalmat ismerők előtt, hiszen emlékiratainak válogatott szövegét Vörös Károly szerkesztésében a Magvető Könyvkiadó már közel negyedszázada kiadta.1 A ma már antikváriumi ritkaságnak számító kötet adott először hírt az addig ismeretlennek számító veszprémi borbélylegényről, az első munkás-írók egyikéről. Vörös kitűnő bevezető tanulmányában egyenesen úgy foglalt állást, hogy „ez az első legkorábbi valóban irodalmi igényű önéletírás, mely kétkezi dolgozó ember kezéből magyar nyelven kikerült”. Hozzátette azonban azt is, hogy „Francsics munkája nem lehet társtalan mű, s tanulságai a figyelmet az ilyen irányú - irodalmunk egy ilyen vonulatát is felderíteni képes - kutatások lehetőségét talán így is felhívhatják.”1 2 Francsics Károly naplóit és visszaemlékezéseit összesen 6 vaskos kötetbe másolva hagyta az utókorra; közel 3200 oldal (kb. 150 szerzői ív) terjedelmű életművének mintegy hatoda vált nyomtatásban hozzáférhetővé. Vörös válogatása a Véghely Dezső (1840-1897) veszprémi születésű történész3 gyűjteményéből az Országos Széchenyi Könyvtárba került 5 kötet alapján készült, s ennél fogva nem ölelte fel a teljes életpályát.4 A kiadvány a mesterember életét születésétől Veszprémbe kerüléséig, 1827-ig, majd 1849-től 1870-ig követi nyomon. A második, 1827-1849 közötti időszakot felölelő visszaemléke1 Francsics K. 1973. 2 Francsics K. 1973. 22. 3 Szentkirályszabadjai Véghely Dezső Veszprémben született 1840. november 28-án, református nemes családban. Az elemi iskolát szülővárosában, gimnáziumi tanulmányait részben Veszprémben, részben Pápán és Sopronban végezte, majd a budapesti tudományegyetemen 1875-ben szerzett ügyvédi oklevelet. Ettől kezdve Veszprém város, majd 1878-tól Veszprém megye főjegyzője, 1881-től haláláig alispánja. Véghely Veszprém megye monográfiájának megírását tartotta céljának, de csak az okleveles anyag összegyűjtéséig jutott el. Több oklevéltár összeállításában és kiadásában közreműködött, egyik alapító tagja volt az 1860-as években a Dunántúli Történetkedvelők Egyesületének, majd a Magyar Történelmi Társulatnak (1867). Sírhelye a veszprémi alsóvárosi temetőben található. Gazdag irathagyatékának egy része a Nemzeti Múzeumba, onnan az OSZK Kézirattárába került, ma részben itt, részben az Országos Levéltárban, részben a Veszprém megyei Levéltárban őrzik. Fő műve: Emléklapok rendezett-tanácsú Veszprém város közigazgatási életéből. (Az 1875-ik évi jelentés töredéke.) Veszprém, 1886. A kötet, címével ellentétben, a megyeszékhely XVIII-XIX. századi település- és közigazgatástörténetét dolgozza fel, s ma is jól használható. 4 Francsics kéziratainak lelőhelye: OSZK Kézirattár Quart. Hung. 1550.
