Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)

Személyes történelem és csoportmentalitás - Czieger András: A bukott politikus

A bukott politikus 69 ciális bukási lehetőséget rejtett magában. Egy tisztséget persze többen is betölt- hettek ugyanazon kormány működési ideje alatt, más esetekben viszont az adott politikus egyszerre több posztot is vitt a kormányban, illetve több egymást kö­vető kormányban is szerepet vállalt, így számításaink szerint a tárgyalt öt évti­zed alatt 104 politikus foglalhatott helyet a bársonyszékekben, vagy ha úgy tet­szik, vállalhatta a kudarc kockázatát. A kockázat pedig meglehetősen nagy volt, a kormányzati politika még a dualizmus korában is - amellyel kapcsolatban a választások tétnélküliségéről szokás beszélni - „veszélyes üzemnek” számított. Sőt mivel a pártok és kormányok váltógazdasága nem alakult ki, a kormányzat lényegében egy folyamatos belső cserélődést élt át (hasonló volt a kormánypárt helyzete is, hisz a különböző csoportok, frakciók kiválása és beolvadása egy sajátos belső dinamikát eredményezett).2 Már a kiegyezést követő első kabinet­ről (az Andrássy-kormányról) el lehet mondani, hogy működésének négy éve alatt csak a miniszterelnök maradt a helyén, egyébként viszont minden miniszté­rium legalább egy minisztert „elfogyasztott”. A legtöbb miniszterrel mégis Tisza Kálmán dolgozott együtt: a kilenc poszton 24-en fordultak meg (igaz, kormány­zása 15 évig tartott).3 Azzal, hogy kinek miért kellett távoznia, itt nem kívánunk foglalkozni, hisz a konkrét politikai szituáció mindenkinél más volt. Csak annyit jegyzünk meg, hogy egy-egy miniszter hivatali ideje elsősorban az uralkodó­miniszterelnök-kormánypárt hármasának bizalmától függött, ha egy is ezek kö­zül megvonta a bizalmat, a menesztés hamarosan bekövetkezett. Állításunkból két dolog következik: egyrészt tehát nem a szakértelem, a rátermettség volt a döntő, másrészt pedig az ellenzék (vagy netalán a közvélemény) egyedül nem volt képes a buktatásra, bár a bizalmi válságot elindíthatta.4 Maguk a politikusok is tisztában voltak a kormányzati szerepvállalás várható negatív következményeivel, ezért többen megpróbáltak kitérni előle. Ismeretes, hogy Ghyczy Kálmán csak az uralkodó és politikustársai többszöri rábeszélésére vállalt végül tárcát a haza érdekére hivatkozva (előtte mindenféle kifogással próbálkozott),5 Eötvös József szintén egyedül csak a haza kedvéért fogadta el a posztot, egyébként tudta, magánemberként nem jár jól a döntéssel.6 Csengery Antal viszont tudatosan megőrizte függetlenségét, pedig a kiegyezést követő 2 A gondolat első megfogalmazója Hanák Péter volt: Magyarország története 1890-1918. 1. k. 167. 3 A kormányok működésének alapvető adatai megtalálhatóak: Bölöny J. 1987. 4 Az itt felvetett gondolatok bővebb kifejtését lásd: Cieger A. 1998b. 5 Kozári M. 1996. 106-107., 111., 121. A teljes visszaemlékezés eredetije a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában (MTAK Kt.) található. 6 Eötvös J. 1941. 224.

Next

/
Thumbnails
Contents