Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Test-Lélek - Juliane Brandt: Rövid fohászok
Rövid fohászok 377 értelmezése további kutatási feladat marad. Éppúgy az elemzett könyvek olvasottságáról csak közvetett adatok alapján lehetett megállapításokat tenni. Erről, az egyes művek befogadásáról illetve a népi olvasmányok összetételéről, csak elenyészően kevés információval rendelkezünk.10 A fenti tartalmi elemzésnek ez nem is volt célja. De feltételezhető, hogy hagyatéki leltárok alapján, elszórtan fellelhető naplók, visszaemlékezések alapján erre vonatkozóan „alulnézetből” is ki lehet egészíteni a fenti megfigyeléseket. Továbbá nem árt emlékeztetni arra, hogy az itt bemutatott elemzés a dualizmuskori református mentalitásra összpontosult, ahogy és amennyire ez a korabeli imádságos könyvekben felsejlik. A mentalitás egésze szélesebb s összetettebb annál, amint a népi vallásosság sem csupán arra szorítkozik, amit a teológusok lényegesnek vagy helyénvalónak tartottak. Ezekkel a megszorításokkal, a következő megfigyeléseket lehet összefoglalni: (1) A forrástípus, még inkább pedig az egyes könyvek megállapításainak mentalitástörténeti használhatósága nyilvánvalóan az alkalmazott mentalitásfogalomtól, pontosabban annak inkább az emocionális vagy inkább a racionális, fogalmakban is rögzített tényezőket hangsúlyozó voltától (is) függ. Minél „racionálisabb” a mentalitásfogalmunk, annál jobban kiaknázható az imakönyv. (2) A vizsgált anyag rövid bemutatása továbbá azt is megmutatta, hogy a műfaj további vizsgálata - az új kiadások megragadható közönségsikere alapján - eredményt hozhat az általános irányzatok elfogadása, elfogadottsága, valamint az egyes témaköröknek a hívők számára való jelentősége tekintetében. (3) Ezen túl bizonyos érdekes hosszútávú változások e forrástípus időbeli fejlődésében is megfigyelhetők. (A legszembetűnőbb egyelőre az emberi testiség aspektusaival foglalkozó tartalmi egységek arányának lassú, általános csökkenése korszakunk folyamán.) (4) A könyvek a bennük rögzített tartalmi pozíciók és a mindenkori célcsoport-megjelölések, továbbá a korabeli mentalitás belső rétegződésére, egyes problémaköröknek és tapasztalatoknak egyes társadalmi vagy művelődésbeli rétegekhez való kötődésére vonatkozóan is elemezhetők. Korlátozásképpen, ugyanakkor kitekintésképpen is, nem szabad kitérni az elől a kérdés elől, vajon létezett-e egyebek mellet az életvezetési tanácsokat adó olvasmányok tanúsága szerint is összprotestáns mentalitás abban a korban, és milyen belátásokat enged erre nézve a keresztyén-keresztény összehasonlítás (a többi valláscsoportról nem is beszélve). 10 Lásd pl.: Kovács I. G. 1989.
