Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Test-Lélek - Juliane Brandt: Rövid fohászok
Rövid fohászok 367 könyv a hit dogmatikai tételeit a mindennapi életre vonatkoztatva, ahhoz alkalmazva adja elő. Konkrétabban: a keresztyén tantételeknek a mindennapi életre való alkalmazásához a szerzőknek - egy Max Weber-i értelemben nem „szekta”, hanem „egyház” típusú szervezet tagjaihoz fordulva - át kellett hidalniuk a szakadékot a csupa túlvilági „tulajdonképpeni” érdek és a mindennapi kihívások, tapasztalatok, emóciók, konfliktusok világa között. E mindennapi világból az embert Isten felé próbálják fordítani. Hogy ezt sikeresen tehessék meg, meg kell magyarázniuk (kifejtve vagy „mellesleg”), hogy „közben” a hívő evilági életében mitévő legyen, mi tehát az, amit kérjen, mit kérjen különböző élethelyzetekben, hogy viszonyuljon Istenhez, s hogy viselkedjék, ha éppen nem imádkozik, így tehát abból is ki lehet indulni, hogy a műfaj művelői legalább a mindennapi élet kihívásaira és kortársaik ténylegesen gyakorolt megoldásaira (viselkedés- mintáira stb.) is tekintettel voltak. Ezzel körvonalazható, hogy miként érdemes megközelíteni ezeket a református imádságos könyveket mentalitástörténeti szempontból: Mit remélhet az ember, mitől tartson? Mik azok az elvárások, vágyak, viselkedési minták, amelyekkel a könyvek számolnak - jóban vagy rosszban? Mi az, amivel szemben fellépni szükségesnek érzik? És hogy néz ki az a világ, amelyhez a teológus szól, kik laknak benne, hogyan tagolódik az a társadalom, azon túl, hogy keresztyének, hívők, és bűnös vagy kevésbé bűnös emberekből áll? (Csak megjegyzem, hogy ezen túl nem érdektelenek azok a magyarázatok sem, amelyeket e könyvek felfogásaik alátámasztására adnak meg. A könyvtárakat megtöltő teológiai érvelésekből mindig csak néhányat adhatnak és adnak elő, ezzel egy korszellem szerint adván választ arra a kérdésre, „mitől” és „mivégre” akarunk s tudhatunk „megváltódni”.3) A forrásérték problémájára a vizsgált anyag bemutatása végén még visszatérek. 3 „Az emberek cselekvéseit közvetlenül érdekek uralják (anyagiak és eszmeiek), nem eszmények. Az »eszmék« által teremtett »világképek« azonban gyakran váltóbeállító rendszerként működnek, döntő pontokon megszabják, mely pályán mozgatja tova az érdekek dinamikája a cselekvést. Hiszen a világképhez igazodik »mitől« és »mivégre« akarunk - s ne feledjünk: tudhatunk - »megváltódni«.” A világvallások gazdasági etikája. Weber, M. 1982. 310. [„Interessen (materielle und idelle) beherrschen unmittelbar das Handeln der Menschen. Aber: die »Weltbilder«, welche durch »Ideen« geschaffen wurden, haben sehr oft als Weichensteller die Bahnen bestimmt, in denen die Dynamik der Interessen das Handeln fortbewegte. Nach dem Weltbild richtete es sich ja: »wovon« und »wozu« man erlöst sein wollte und - nicht zu vergessen: - konnte. [...]” Max Weber: Die Wirtschaftsethik der Weltreligionen. In idem, Gesammelte Aufsätze zur Religionssoziologie I. Tübingen 1988. 237-573. id. 252.]
