Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Test-Lélek - Knézy Judit: Paraszti viselet- és szemléletváltozás Somogyban a 18-19. században
352 Mentalitástörténet Knézy Judit Férfi kötény, női kötény Somogy egyes vidékein a kötény nemcsak a nők, de a férfiak viseletéhez is hozzátartozott. Férfiak esetében inkább hétköznap volt jelentősége, amikor védték vele gatyájukat az állatok mellett, vagy a mezőn, s hagyományosan vászonból készült. Szélessége férfiaknál általában egy vászonszélnyi (50-70 cm). A gyakorlatiasság diktálta, de elterjedhetett a németek és az iparosok hatására is, hogy hétköznapra kékfestőből varrták vagy legalábbis megfestették. Jankó János szerint a Balaton mellett a német férfiak viselnek kötényt.43 Régi zselici és belsősomogyi felvételeken viszont látunk fehér vászon vagy sötétebb kötényt (Jankó János és Gönyey Sándor felvételei az Ethnológiai Adattárban). Saját gyűjtéseimből az derül ki, hogy a szulóki és környéki német parasztok nem hordtak kötényt csak az istállóban, és kinevették a környékbeli magyarokat, hogy férfi létükre az utcán is rajtuk a kötény.44 A nadrág térhódítása után is fennmaradt a dél-somogyi falvakban hétköznap a kötény viselete. Kutason elmondta az ottani jegyző felesége visszaemlékezéseiben, hogy az asszonyok tudták, hogy ha férjük tiszta kékfestő kötényt vesz fel és felhajtja a sarkát, akkor a boltba megy el egy kicsit beszélgetni, „politizálni”.45 Szentmiklóson Simon Borbála, Kováts József- né hagyatékában a következő férfiruhákat találták 1842-ben: „Férjnek fejér ruha pár 2 db, gyolcs ujjakkal férfi ümög 4, festőit vászon kötény 3 db...”46 Az 1920- as évektől a férfiak is, nők is melleskötényt kezdtek hordani hétköznap, mert ez még jobban kímélte a ruhát. A pásztorok nem mindenütt viselték a kötényt.47 Egyes vidékeken ünnepen is hozzátartozott a bőgatyás viselethez a vászonkötény lent azsurral, kötögetéssel és rojttal (Csököly, Lábod pl.), vagy más anyagból való kötény, például Zselicben keskeny sötét (kékfestő, vékonyszövet stb.) alapszínű és lent hímzett volt a fiatal férfiaknak. A nők ruházatának ünnepen éppúgy, mint hétköznap fontos darabja volt a kötény. Ennek megléte, rendessége, tisztasága egyben tisztességük jele is volt. Még a halottra is tettek „különben hogy jelenhetett volna meg ollan illetlenül a Jóisten elejbe” - csodálkozott egyik adatközlőm 1965-ben.48 Mindez éppúgy vonatkozott a magyar, német, horvát vagy szlovák, szlovén nemzetiségüekre is. A kötények a nőknél ennek következtében szélesebb formai változatot mutattak fel, mint a férfiaknál. Mindenekelőtt a fiatal és idősebb kötényét különböztették meg vagy a színével, vagy azonos szín esetén a hímzés különbözőségeivel. Fiatal nő köténye ünnepen keményített volt éppúgy, mint a kontya, idősebb nőhöz 43 Jankó J. 1902.224-225. 44 Saját gyűjtés 1994. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Kézirattára IV. 878. 45 Saját gyűjtés RRM Néprajzi Adattára 1335. 46 SML IX. 603. Memyei uradalom. Orphanalia. 47 Ujházy F. 1862. 23. rajza. 48 Saját gyűjtés RRM Néprajzi Adattára 842.
