Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Munka-Szórakozás - Kis Domokos Dániel: A hegymászó és a hegyek
292 Mentalitástörténet Kis Domokos Dániel gény naplója egyéni szempontból éppen olyan értékes, mint amilyen értékes pl. Ferenc József ő császári felsége naplója lehetne a maga felkent személye számára. [...] Amellett, hogy okosan jártunk-e el vagy sem, a fő dolog, aminek egy naplóban elő kell fordulnia az, hogy feljegyezzük, hol jártunk és milyen benyomásokat szereztünk.”41 1836-os nyugat-európai útján Eötvös József is vezetett naplót - ez elveszett, de jórészt ez alapján született meg a Karthausi.42 Majd 1864-ben, egyik legjobb barátja, Szalay László halálakor kezd újra az úgynevezett „gondolatok” folytatásába, rövidesen ehhez kapcsolódva a naplóírásba - részben Salzburgban, majd Münchenben -, amit, úgy tűnik, élete végéig vezetett.43 Maga a naplóírás ténye nem különösebben érdekes, hisz ekkorra már gyakran a kisember is naplót vagy feljegyzéseket ír, a 19. század közepétől szórványosan már néhány tehetősebb parasztgazda is vezet efféle személyesebb feljegyzéseket.44 Érdekesebb talán az időszakosság, az írás alkalma: nagyobb utazáskor mindig szokás, mint Loránd- nál is látjuk, de nincs tudomásunk róla, hogy máskor is írt volna naplót. Egy-két jegyzetfüzete és költségkönyve még ismeretes, vagy természetesen az ingával végzett tudományos méréseinek adatolása, a hely és az idő pontos megjelölésével, de életének napról-napra vezetett „elszámolása” nem ismert, s majdnem biztosan állíthatjuk, hogy nincs is ilyen, hisz ifjontian is csak egyes hosszabb „geologicus”, „mineralógiai” vagy svájci, tiroli útján, majd Heidelbergben s Königsbergben vezetett hol bővebb, hol szűkebbszavú útinaplót. Báró Eötvös József 1864-ben kezd újra a „gondolatok” írásába, majd egyre rendszeresebben naplót vezetni, s ebben az évben kezdi első naplóját fia is, azon a felvidéki úton, melyről szept. 3-án ezt jegyzi be Eötvös József saját naplójába: „Ma adtam először 150 frtot fiamnak, ki holnapután geologicus utazásra megy.”45 Lorándnak már kora ifjúságában fontos szempont volt, hogy útjának legyen valami „tudományos színezete”.46 És az első, 1866-os nagy, kéthónapos külföldi utazása is némiképp valamiféle expedíció-láz nyomait is magán viseli, de ettől még csak amolyan, különösen az előkelő, arisztokrata családokban egyáltalán nem különös, sőt természetes, mondhatni kötelező európai, életre nevelő tanulmányútnak tekinthető. Érdekessége nem is ez. Legtöbb kortársa, vagy elődje, esetleg részben példaképe, mint Berzeviczy Albert, Szemere Ber41 Fenyő E. 1985. 87-91. 42 Sőtér I. 1967. 52-55., 91-92. 43 Eötvös J. 1941.; Eötvös J. 1978. 44 Francsics K. (Bevezető) 12-13. 45 Eötvös J. 1941. 37. 46 Eötvös Loránd Eötvös Józsefhez Pest 1868. augusztus 17.: „Ez útra rendkívül örülök; úti társaságom rendkívül mulatságos - a vidék hova megyünk érdekes és nagyrészt ismeretlen - s így az egésznek némi tudományos színezete lesz. (OSZKK Levelestár). Ezen bihari utazásának eredményeképp született meg első tanulmánya, A scarisorai jégbarlang: Eötvös L. 1869.
