Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Munka-Szórakozás - Kis Domokos Dániel: A hegymászó és a hegyek
Kis Domokos Dániel A hegymászó és a hegyek Báró Eötvös Loránd természetszeretete ifjúkori naplói és levelei alapján „Vágyamat, igazán magas hegyek tövében lenni, elértem, ha ablakomon kinézek, hótól szabad csúcsot nem is találhatok; de e látvány távolról se oly vad, mint gondoltam, s nem ijedtem már úgy vissza, mint a Vorder-Glämisch megpillantásakor.” (Eötvös Loránd levele édesanyjához, Pontresina, 1866. augusztus 25.)1 Báró Eötvös Loránd nemcsak mint a „fizika fejedelme”, a klasszikus fizika utolsó nagy magyar tudósa emelkedik ki, hanem mint „igazi turista”, „a hegyek szerelmese” is méltó helyet foglal el a kisszámú, hasonló szenvedéllyel megáldott kortársa közt. Zsigmondy Emil, az Alpok, s Déchy Mór a Kaukázus máig számon tartott kutatója mellett reményiem a „magyar báró” neve ma is ismerősen cseng - legalábbis a Dolomitok hegymászóinak. Dolomitokbeli első mászásainak emlékét többek közt a Witzenmann által elnevezett csúcs - Cadin Cima di Eötvös (Südwestliche Cadinspitze) - ma is őrzi.1 2 De míg Zsigmondy műve, a Die Gefahren der Alpen, majd a már halála után rokonai által kiadott díszalbum, az Im Hochgebirge, szépen és hitelesen ábrázolja a Hegymászót, többek közt Eötvös Lorándot is - például mint a Croda da Lago első megmászóját3 - magától Eötvöstől nem maradt ránk ily tárgyú nyomtatott írás, hacsak egy kirándulást megörökítő, tudományba öltöztetett tanulmányát, A scarisorai jégbarlangról4 5 szólót vagy egy Tyndall fordítását, A Jungfrau első megmászásáé nem tekintjük annak. Csak a Balaton jegén, később pedig egy ízben a Dolomitokban, a Monte Cristallo tövében végzett geofizikai méréseiről, azaz a csavarási mérleggel, va1 10. levél lásd Kis D. D. 1998. 93. Eredeti lelőhelye; Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (továbbiakban ELGI) könyvtára. A tanulmányban szereplő költségkönyv-részletek teljes szövege megtalálható a Függelékben, 1866. aug. 23-31-ig. Az idézet levelekből all., 1866. augusztus 28-i levél lelőhelye az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (OSZKK), a többi mind az ELGI-ben található. Az un. „Lila notesz”-t eddig az ELGI Tihanyi Obszervatóriuma őrizte, jelenleg az Eötvös hagyaték teljes anyagával Budapesten található. 2 1902-ben Adolf Witzenmann geológus Josef Innerkofler hegyivezetővel jut föl az akkor általuk Eötvös-csúcsnak elnevezett sziklaoromra: Witzenmann, A. 1902. 400-402. A fiatal korában tragikusan elhunyt Zsigmondy Emil nevét, szintén arrafelé, turistaház - Zsigmondy-Hütte - viseli. 3 Zsigmondy, E. 1889. 201-202., 206-207., 209. 4 Eötvös L. 1869. (A barlang rajza, Eötvös rajza után Keleti Gusztávtól a 672. lapon.) 5 Eötvös L. 1872.
