Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Munka-Szórakozás - Dusnoki József: A fordított világ mentális sémája
242 Mentalitástörténet Dusnoki-Draskovich József el. Nyugaton helyezték el a Boldog szigeteket (Insulae Fortunatae), tehát a kert mellett már a sziget is feltűnt vágyott helyként, mindkét elképzelés az antikvitásból eredeztethető. A két fő motívum: a magától termő természet, a bőség és a tökéletes társadalom (béke, egyenlőség, nincs magántulajdon és betegség stb.). A vágyott helyek további elképzelései az előbb említettekhez hasonlítottak. A földi Paradicsom vágyképének megvoltak a lovagi változatai is, de emellett a középkorból származik a kolostor és szerzetesi élet mint ideális „communitas” mintája is, amely számos későbbi utópia modellje lett. A kolostor és általában a civitas eszményképéül viszont az égi Jeruzsálem szolgált, amelynek leírása a Jelenések könyvében (21, 10-16) olvasható.29 Általában plebejus utópiának tartották „Eszem-iszom ország” elképzelését, de - mint kiderült - ez is müveit körökből eredeztethető. Először a Carmina Burana egyik közismert bordalában (a 13. század elejéről) bukkan fel Cucania kocsmázó, kockavetéssel szórakozó apátja („abbas Cucaniensis”), s ebből is látható, hogy egy kolostor-paródiáról van szó, Eszem-iszom ország (Cucania, Cockaigne, Schlaraffenland, Luilekkerland stb.) a kolostor fordított világa. Már a 13. században összekapcsolódott ez a motívum a karnevállal (Eszem-iszom ország az örök karnevál országa) és Narragoniával, vagyis a bolondok országával, amely a bolondok hajójának az úti célja. Ez - ellentétben az üdvösség, vagyis az egyház hajójával és Noé bárkájának ellenképeként - a biztos pusztulás, a kárhozat felé szállítja utasait.30 Jellemző, hogy Bosch festményén (A bolondok hajója) a hajóban egy szerzetes és két apáca is ül, akik a falánkság és a parázna- ság egymáshoz kapcsolódó bűneit testesítik meg. Az evés-ivás ábrázolása és a májusfára emlékeztető árbocra erősített sült liba valóban felidézi Eszem-iszom ország vágyképét is.31 Az érzéki élvezetek e „kulináris paradicsoma” Bruegel festményén (Luilekkerland) a bűn, a restség és a földi múlandóság reménytelen körforgásába zárt puszta testi létezés egyértelműen elítélt fordított világaként tárul elénk.32 Rabelais regényében parodisztikus, de mélyebb értelemben keserűen szatirikus is az, hogy a különféle tudományok és találmányok megalkotója29 Oexle, O. G.1977.; Graus, F. 1967.; Hajnóczi G. 1994. 19-35.; Dinzelbacher, P. 1993. 307- 314. 30 Dinzelbacher, P. 1993. 314. A bolondok hajója a karneváli felvonulásokon is szerepelt: Kühnel, H. 1987. 112., 120.; Moliat, M. 1987. 161-163.; Turóczi-Trostler J. 1961. 217-264., 281-307.; Turóczi-Trostler J. 1942. Turóczi-Trostler idézett, színvonalas tanulmányai felsorolják a fordított világról szóló régebbi irodalmat. A fordított világra a képzetkor megjelölést is használja. Megjegyzendő azonban, hogy János pap országa nem teljesen azonos Eszem-iszom országgal. János pap országát általában India közelébe helyezték. Egzotikus növényzet és állatvilág, különös emberek, mérhetetlen gazdagság és bűn, szegénység, ellentétek nélküli társadalom a fő jellemzői. 31 Linfert, C. 1970. 7-40., 68-69.; Bosing, W. 1993. 28-29.; Buzzati, D. 1994. 92-93.; Delumeau, J. 1983. 147-148. 32 Vö.: Jockel, N. 1995.; Heiden, R. 1985.; Lebeer, L. 1955. 199-214.
