Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Munka-Szórakozás - Dusnoki József: A fordított világ mentális sémája
A fordított világ mentális sémája 237 met humanista, Sebastian Brant A bolondok hajója című művének második kiadásába külön fejezetet illesztett a farsangi bolondokról, és szintén világosan elítéli a farsangot, „az ilyen játék az ördög találmánya” - írja.14 Bruegel festményén (Farsang és Böjt harca) szintén negatív értelemben, bolond, őrült fordított világként jelenik meg a farsang.15 Ez a naptár, illetve a természeti ciklus szerint ellentétes végletekbe forduló életvitel Bruegel festménye szerint éppen nem igazi, hanem fonákjára fordult, megromlott élete a „theatrum mundi”, vagyis a világszínház emberének. A fordított világ témájának többféle változatát közvetítette a Biblia és a zsidó-keresztény vallási hagyomány. Northrop Frye szerint a Bibliában minden apokaliptikus vagy eszményített képnek megvan az ellentétpárja, amely vagy „nyilvánvalóan démoni”, vagy „démoni paródia”.16 Valóban elsőrendű strukturáló szerepet töltenek be - különösen egy közelinek vélt végítélet nézőpontjából - az olyan oppozíciók, ellentétek, amelyek pozitív, eszményített (Istenhez vagy Izraelhez kapcsolódó) tagjával egy torz, fordított tükörkép áll szemben aszimmetrikus, egyenlőtlen tagként, mivel nem valódi vallási dualizmusról, hanem csak dualisztikus jellegről van szó. Ilyen ellentétpárok: Isten és Sátán, Krisztus és Antikrisztus, angyalok és démonok, menny és pokol, a Menyasszony és a nagy parázna, Jeruzsálem és temploma (illetve a felemelkedés képei, mint pl. Jákob létrája) és Bábel tornya, Isten (a bölcsesség, az igazság, az erény) útja és a bűn, a halál útja, lélek (lelki, szellemi) és test (testi, anyagi), a belső, lelki ember és a külső, testi ember, Bölcsesség asszony és Balgaság asszony, az Edénkért és a bűnbeesés utáni megromlott, átkozott természet, az élet vize és a halál vize stb. A későbbiekben további ellentétpárok társulnak ezekhez, mint pl. a hét erény és a hét főbűn, az Istennel kötött szövetség és az ördöggel kötött szövetség vagy szerződés, a mise paródiájaként a boszorkányok feketemiséje. Szimbolikus jelentést nyertek az olyan oppozíciók is, mint jobb és bal, fény és sötétség, fent és lent (ez többféle értelemben is). Világos, hogy a felsorolt ellentétpárok tagjai összekapcsolódnak: a pozitív, eszményített, isteni oldallal egy démoni fordított világ, a Sátán, a bűn világa áll szemben. Az ember és a földi világ egyikhez vagy másikhoz is kötődhet, az ember végső soron vagy Krisztus teste, vagy az ördög teste lesz. Bár az ember és a földi világ Isten teremtményeként jó és értékhordozó, az eredendő bűn következményeinek hangsúlyozása, illetve a világtagadó, világvégváró szemlélet felerősödése bizonyos időszakokban a bűnnek és a halálnak alávetett voltát, Istennel ellentétes testi-anyagi jellegét emelte ki. így Augustinus nagyhatású történelemfelfogásában is az önszeretet alapján álló 14 Brant, S. 1979. 352. A könyv 1494-ben jelent meg, és az 1495. évi 2. kiadásba toldotta be a szerző a farsangi bolondokról szóló részt. (110/b. fej. 40.) 15 Bruegel festményéről és a fordított világról Bruegel művei alapján: Stridbeck, C. G. 1956. 171— 207.; Gaignebet, Cl. 1972.; Grinberg, M. - Kinser, S. 1983. 16 Frye, N. 1996. 238-284.; Frye, N. 1997. 122. és 199.
