Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Munka-Szórakozás - Bódy Zsombor: A munkaviszony a kereskedelemben és iparban a századforduló Magyarországán a joggyakorlat tükrében
A munkaviszony a kereskedelemben és iparban a századforduló Magyarországán 225 követelésnek számítottak a csődtömegen.23 Ilyen ügyekhez kapcsolódnak egyedül olyan perek, azok között, amelyekkel találkoztam, ahol egy részvénytársaság tisztviselője - a jog szerint tehát kereskedelmi meghatalmazott - a különben alacsonyabb státuszt jelentő segédi minősségét bizonyítani akarva igényelt kedvezőbb elbánást.24 A hűség és a gondoskodás egymásnak megfelelő elemeiből álló munkaviszony az egyéb szerződéseknél szorosabb szerződéses viszony. Amíg felbontva nincs, nem vállalhat a segéd más munkát. Ha ezt mégis megteszi, akkor az büntetendő kihágás és a szökött segéddel együtt új munkaadója egyetemlegesen felelős a régi munkaadó felé.25 Az új főnök felelőssége alkalmazottjának egy harmadik személlyel kapcsolatos szerződési kötelezettségeire vonatkozóan mutatja a szolgálati szerződés eltérését az egyéb kereskedelmi ügyletekben kötött szerződéstől: az utóbbiak nem tették felelőssé megkötőjüket üzletfelük harmadik személlyel való szerződési kötelezettségei tekintetében.26 A munkaviszony megkötésének és felbontásának ellenőrzésére a már említett munkakönyv szolgált. A legfontosabbak talán nem is a segéd munkáját minősítő bejegyzések voltak ebben, hanem az a tény, hogy a munkakönyv nélkül a segéd nem állhatott munkába. Ezáltal, amíg a főnök azt ki nem adta a segéd nem hagyhatta el munkahelyét. Amikor a segédet felvették, az munkakönyvét leadta főnökének, az pedig bemutatta az illetékes ipartestületnek.27 Ha a segéd elhagyta munkahelyét és munkakönyvét a főnök nem adta ki neki, akkor azt az ipartestületnél kellett letétbe helyeznie, ahonnan a segéd csak akkor kapta meg, ha rendezte viszonyát valamilyen módon korábbi munkaadójával.28 A munkaviszonynak nem felmondással, hanem azonnali elbocsátással vagy kilépéssel való megszakítása esetén egyenlőtlen jogok illették meg a két felet. A főnök, ha alkalmazottja megfelelő ok nélkül elhagyta munkahelyét, hatósági úton igényelhette a szökött segéd visszavezetését.29 A segéd azonban, ha főnöke jogtalanul kidobta, nem követelhette visszahelyezését a munkába, csupán kártérítést, vagy a felmondási időre szóló keresményeit. A felmondási időre szóló 23 1881 :XVII. te. (Csődtörvény) 60. §. 24 Márkus D. 1891-1905. IV. köt. 2. kiad. 1894. 6253. és 6254. sz. döntvény 25 IpT. 157. §. 26 IpT. 90. §. Márkus D. 1891-1905. VII. köt. 2. kiad. 1897. 12478. és 12479. sz. döntvények; Döntvénytár új f. XXXIX. Curia 380/1894. 183. 27 IpT. 103. §. 28 A munkakönyv visszatartása valószínűleg gyakori eset volt. Legalábbis ezt mutatja az a számos panasz, amit munkakönyvüktől főnökük által megfosztott és így keresetképtelenné vált segédek tettek a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál. Például: MOL Z szekció 195. 6499/1912., 38706/1912., 283/1913., 1211/1913., 3194/1913. Az iparosok ezekben az ügyekben legtöbbször már kiadott előleg fejében tartották vissza a munkakönyvét. 29 IpT. 159. §.
