Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Mi és mások - Bánkiné Molnár Erzsébet: A megfelelni akarás megnyilvánulásai egy kisvárosi polgárcsaládban
176 Mentalitástörténet Bánkiné Molnár Erzsébet naplóvezető társasági kapcsolatainak felderítéséhez feljegyzései alig adnak támpontot. A keresztnevek alapján lehetetlen pontosan megállapítani a vendéglátók körét. Adatközlőink segítségével is csupán közelíteni lehet. A többször említett Anna, Annuska valószínűen vagy dr. Molnár Béla felesége Csima Anna, vagy Tarjányi Józsefné Lőrinc Anna, vagy Kalmár Józsefné Fazekas Anna. Mindhárom családdal közeli barátságban, illetve rokonságban álltak Hoffer Imréék. Dr. Molnár Béla 1909—1915-ig a város függetlenségi pártállású polgármestere, akinek nagybátyja, Imre a szabadságharc honvédtisztje, majd városi rendőr- kapitány volt. Édesapja, István az algimnázium tanáraként kezdte pályafutását, később polgármester lett, majd a Takarékpénztár vezetésében dolgozott. Nagyanyja, Bánhidy Terézia révén rokonságban álltak a város e redimáló, vezető gazdacsaládjával is. Dr. Molnár Béla, Csima Antal főkántor leányát, Annát vette feleségül. Tarjányi Józsefné Lőrinc Anna, Hoffer Imréék birtokszomszédja volt. Lakásukat is csupán két egymás mögötti utca választotta el. Kalmár Józsefné Fazekas Anna férje 1884-ben meghalt. Anna, aki a Kiskun Kerület utolsó választott kapitányának özvegye volt, férje és saját családja révén is a város legősibb és legtekintélyesebb polgárai közé tartozott. Férje halála, majd két fiának elvesztése után vagyonát jótékony és művelődési célú alapítványoknak adományozta. Alapítványa több olyan tehetséges helyi fiatalnak adta meg a külföldi továbbtanulás lehetőségét, akik később tehetségükkel a város, sőt az egész magyar kultúra gazdagodását, elismertségét növelték.16 Bármelyik Annát említi is a naplóíró, mindhárom lényegében azonos társadalmi és társasági körbe tartozott. Hasonlóan nehéz lenne az Irénkék vezetéknevét kideríteni, s mivel jelenleg nem célom a félegyházi családtörténetek és kapcsolatok feltárása, csupán azt kell megemlíteni, hogy a közigazgatásban vezető pozíciót betöltő személyekkel, illetve a helyi jómódú gazdacsaládokkal kialakított társasági kapcsolat húzódik e név mögött is. Könnyebb volt a férfi nevek feloldása, hiszen itt szinte egybehangzóak az adatközlők és a levéltári, anyakönyvi források bizonyítékai. Béla, a füzetben másutt is említett Szabó Béla, Sándor, Sándorka pedig Szabó Sándor volt. Félegyháza egyik legrégebbi családjának tagjai, gazdálkodók. Szabó Sándor 1897-ben ugyanannak a takarékpénztárnak az alelnöke, amelynek elnöke Hoffer József, ügyvezető igazgatója pedig Hoffer Imre. László, Táby László. A Táby szintén régi gazdacsalád. László több részvénytársaságban is tevékenykedett, mint igazgatósági tag. A többi névre ma már nem tudtak az adatközlők visszaemlékezni. Tekintve, hogy a Hoffer Imrét és Büchlbauer Rózát követő harmadik generáció tagjait tudtam 16 Példaként említjük, hogy Kalmámé alapítványi ösztöndíja segítségével jutott ki Münchenbe, Párizsba a tehetséges festőnövendék, Holló László, akiből később az Alföld legelhivatottabb festőművésze vált.
