Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)

Mi és mások - Márfi Attila: Visy László Pécs szabad királyi város főispánjának naplója 1914-1917

Visy László Pécs szabad királyi város főispánjának naplója 1914-1917 161 A háború utolsó hónapjaiban azonban megváltoztak a napló közlései. A hadihelyzet és közszolgálati feladatai mellett nagyobb teret szentelt családjának, baráti körének és személyes érzéseinek. Visy ekkor már jóval túl lépte hatvana­dik életévét, ráadásul lépten-nyomon családi tragédiákról értesült környezetétől, amit személyesen élt át. S ebben a lelki állapotában fokozottan fordult szerettei felé, s népes családja minden örömét és gondját lejegyezte. Sokszor nem titkolta aggodalmát a fronton harcoló fiaiért. Ha kéthetente nem jött levél valamelyik­üktől, naponta jelezte azok hiányát naplójában. Gondolataiban folyton ott volt a családi tragédia képe. Gyakran úgy írt közvetlen ismerősei, vagy akár csak hír­ből ismert elesettekről, mintha saját szeretteit érte volna tragédia. Rendkívül megviselte például az, mikor Pista fiáról egy hónapig nem kapott életjelt: „Pis­tától ma sem jött levél. Ma már 25 dik napja, hogy hírt nem hallunk róla. Ahol jár nagy harcok dúlnak, félő, hogy komoly baj érte a fiút.”'4 S végül nagy meg­könnyebbüléssel jegyezte le a következő sorokat 1916 júliusában, amikor meg­érkezett a várva várt harctéri tudósítás: „Ma örömnapunk volt. Mama születés­napja. Istennek hála, hogy erőben, egészségben megérte 53. dik életévét. Szívből üdvözöltük, örömünket tetézte az, hogy Pista fiamtól június hó 27 iki kelettel értesítés jött. Gratulál nevemnapjára, s édesanyjának is ír. Megvan, - csak a nap annyira felégette az arcát, hogy kisebesedett. Hornét ír, azt nem tudjuk.”'5 Két esztendő elmúltával Visy Istvánt valóban komoly baj érte az olasz fronton és hősi halált halt, a háború utolsó napjaiban. Ezeknél a személyes jellegű közléseinél gyakran megnyilvánul sajátságos humora, adomázó kedve, s nem titkolja irodalmi műveltségét sem. Sokszor idézi kedvenc költőit; Vörösmarty, Arany és Petőfi verseiből főleg a haza iránti elkö­telezettség, a kitartás és a család szeretetéről szóló sorokat idézte. Családjáról mindig közvetlen és meghitt hangnemben írt. írásai nyomán egy tipikus polgári életforma, polgári enteriőr képe bontakozik ki. Szinte minden családi eseményt megörökített: ünnepnapokat, vendéglátogatásokat, családi együttléteket, kirán­dulásokat, szórakozásaikat. E feljegyzésekből széles baráti körére is következte­hetünk és szinte napról-napra végig követhetjük hivatali teendői mellett a város társadalmi és kulturális eseményeit.16 Feljegyzésein kívül ezen események do­kumentumait is mellékelte. Nagyon értékes részei a köteteknek ezek a mellék­letek, igazi kordokumentumok. Az írásos források közül családi és hivatalos levelek, értesítések, meghívók és táviratok, valamint a jelentősebb társadalmi rendezvények plakátjai, műsorrendjei érdemelnek említést. Talán legértékesebb 14 15 16 Napló 1916. július 5. 117. Uo. Ezek a rendezvények a város közintézményeiben lettek megtartva az alábbi helyszíneken: Nem­zeti Casino díszterme, Pécsi Nemzeti Színház, Pannonia Szálló, Nádor Szálló, Apollo Kinema- tográf, Városháza, Pius alapítványi Katolikus Gimnázium, Miasszonyunk Rend Római Katoli­kus Felsőbb Leányiskola, Különböző egyesületek termei.

Next

/
Thumbnails
Contents