Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Mi és mások - Márfi Attila: Visy László Pécs szabad királyi város főispánjának naplója 1914-1917
Visy László Pécs szabad királyi város főispánjának naplója 1914-1917 161 A háború utolsó hónapjaiban azonban megváltoztak a napló közlései. A hadihelyzet és közszolgálati feladatai mellett nagyobb teret szentelt családjának, baráti körének és személyes érzéseinek. Visy ekkor már jóval túl lépte hatvanadik életévét, ráadásul lépten-nyomon családi tragédiákról értesült környezetétől, amit személyesen élt át. S ebben a lelki állapotában fokozottan fordult szerettei felé, s népes családja minden örömét és gondját lejegyezte. Sokszor nem titkolta aggodalmát a fronton harcoló fiaiért. Ha kéthetente nem jött levél valamelyiküktől, naponta jelezte azok hiányát naplójában. Gondolataiban folyton ott volt a családi tragédia képe. Gyakran úgy írt közvetlen ismerősei, vagy akár csak hírből ismert elesettekről, mintha saját szeretteit érte volna tragédia. Rendkívül megviselte például az, mikor Pista fiáról egy hónapig nem kapott életjelt: „Pistától ma sem jött levél. Ma már 25 dik napja, hogy hírt nem hallunk róla. Ahol jár nagy harcok dúlnak, félő, hogy komoly baj érte a fiút.”'4 S végül nagy megkönnyebbüléssel jegyezte le a következő sorokat 1916 júliusában, amikor megérkezett a várva várt harctéri tudósítás: „Ma örömnapunk volt. Mama születésnapja. Istennek hála, hogy erőben, egészségben megérte 53. dik életévét. Szívből üdvözöltük, örömünket tetézte az, hogy Pista fiamtól június hó 27 iki kelettel értesítés jött. Gratulál nevemnapjára, s édesanyjának is ír. Megvan, - csak a nap annyira felégette az arcát, hogy kisebesedett. Hornét ír, azt nem tudjuk.”'5 Két esztendő elmúltával Visy Istvánt valóban komoly baj érte az olasz fronton és hősi halált halt, a háború utolsó napjaiban. Ezeknél a személyes jellegű közléseinél gyakran megnyilvánul sajátságos humora, adomázó kedve, s nem titkolja irodalmi műveltségét sem. Sokszor idézi kedvenc költőit; Vörösmarty, Arany és Petőfi verseiből főleg a haza iránti elkötelezettség, a kitartás és a család szeretetéről szóló sorokat idézte. Családjáról mindig közvetlen és meghitt hangnemben írt. írásai nyomán egy tipikus polgári életforma, polgári enteriőr képe bontakozik ki. Szinte minden családi eseményt megörökített: ünnepnapokat, vendéglátogatásokat, családi együttléteket, kirándulásokat, szórakozásaikat. E feljegyzésekből széles baráti körére is következtehetünk és szinte napról-napra végig követhetjük hivatali teendői mellett a város társadalmi és kulturális eseményeit.16 Feljegyzésein kívül ezen események dokumentumait is mellékelte. Nagyon értékes részei a köteteknek ezek a mellékletek, igazi kordokumentumok. Az írásos források közül családi és hivatalos levelek, értesítések, meghívók és táviratok, valamint a jelentősebb társadalmi rendezvények plakátjai, műsorrendjei érdemelnek említést. Talán legértékesebb 14 15 16 Napló 1916. július 5. 117. Uo. Ezek a rendezvények a város közintézményeiben lettek megtartva az alábbi helyszíneken: Nemzeti Casino díszterme, Pécsi Nemzeti Színház, Pannonia Szálló, Nádor Szálló, Apollo Kinema- tográf, Városháza, Pius alapítványi Katolikus Gimnázium, Miasszonyunk Rend Római Katolikus Felsőbb Leányiskola, Különböző egyesületek termei.
