Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Mi és mások - Jeney-Tóth Annamária: Hadifogság a Távol-Keleten
Hadifogság a Távol-Keleten 151 den féle istentisztelet, mise nélkül múlt el. A táborokban nem volt mindenütt tábori lelkész - hivatásos szinte sehol sem ha igen az csak egyszer-egyszer látogathatta meg híveit. A protestánsok eleve óriási hátrányban voltak a katolikusokhoz képest. Misét az uralkodó születésnapján, nagyobb nemzeti ünnepeken még csak-csak tartottak, református istentiszteletet már kevésbé. Olyan is előfordult - elég gyakran - hogy lelkész hiányában egy tanító, vagy aki a hadifoglyok közül szívesen elvállalta, készült fel egy-egy istentiszteletre. Ezek közül Bodon Lajos - a későbbi rimaszombati tanító - és Izsó Gyula44, azok, akik név szerint jó néhányszor szerepelnek a naplóban. Antal hadapród gyakran olvasott keresztyén irodalmat és jó néhányszor segített előkészíteni egy-egy istentiszteleti alkalmat. Azt, hogy ez pontosan miben is állt, nem írja le részletesen. Ezeket az alkalmakat sok esetben inkább csak imaóráknak, bibliaórának nevezhetnénk. 1918 őszétől már csak egy padlásszobában tudják ezeket az alkalmakat megtartani, ahol 3-4 fő vesz rajtuk részt. 1919 elején szerepel a naplóban először az a megjegyzés, hogy vallásos meggyőződése miatt kellemetlenségei vannak néhány lakótársával, de ezek a feljegyzések is elég szűkszavúak, kifejtésükre nem kerül sor. A válasz erre, további keresztyén irodalom fordítása magyar nyelvre. A fogság utolsó évében már csak egy-egy alkalom szerepel, helyette Nikolskból írásban kaptak prédikációt, amit ők is lemásoltak és tovább adtak. Hősünk ekkoriban A Biblia szerepe a misszionáriusok életében című német tanulmányt próbálja meg lefordítani. Végül figyelemre méltó, hogy a fogság végét, a hazatérést miként fejezte ki a napló szerzője: 1920. július „16.án megérkeztem hajnalban Nagykőrösre. - Ezzel befejezést nyert 4 éves hadifogságom és megengedte az Isten gondviselő keze, hogy szeretteimet még egyszer egészségben láthassam, amelyért fiúi köszönetem és alázatos hálaadó fohászomat rebegem a magassá- gos ég kegyelmes és jóságos Urához, Istenéhez.” Hírek otthonról Bár a magyarországi helyzetről időnként írtak az újságok, az otthoni hírek igen nehézkesen jutottak csak el a táborokba. A katonák elsősorban a frontok állásáról szóló jelentéseket olvasták el. Nem volt véletlen, hogy nagyon hamar elkezdtek oroszul tanulni a hadifoglyok, hiszen az újságból tudták követni a harctéri helyzetet. Az orosz front mellett, főleg a román hadszíntér és Erdély helyzete tartott különös érdeklődésre számot. 1917 márciusában már hírek terjednek el a magyarországi forradalmakról, bár ez utóbb rémhírnek bizonyul. A pontos helyzetről a razdolnojei tábori lap a Béke segítségével igyekeznek tájékoztatni társaikat. Az állandó aggódás jellemzi az otthoni helyzettel foglalkozó napló- részleteket. Jellemző a békekötés állandó reménye. 1918 őszétől már valódi 44 Izsó Gyula később püspöki titkár lett.
