Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Mi és mások - Jeney-Tóth Annamária: Hadifogság a Távol-Keleten
142 Mentalitástörténet Jeney-Tóth Annamária génység: pl. jóval magasabb anyagi juttatást kaptak, nem vitték el őket dolgozni, mozgásterük sokkal nagyobb volt. Az anyagiakat illetően beszéljenek a tények, a hadifoglyok számára kiutalt összeg: a tisztek számára napi 75 kopek, a legénység számára pedig ennek egyharmada 25. A tisztek valameddig legényt is kaptak, így Antal Vilmosnak egy ideig egy német legény állt rendelkezésére, akinek segítségével még az iskolában szerzett nyelvtudását is kamatoztathatta, fejleszthette.26 Ez a későbbiekben is nagyon fontos maradt számára. Ugyanis a tábor lakóinak nagyobbik részét az Osztrák-Magyar Monarchia közös hadseregének tisztjei képezték, így az első nyelv a német volt - ezen a nyelven tették a közleményeket is először közzé -, a magyar csak azután következett.27 A megélhetés azonban egyre nehezebbé vált, különösen azáltal, hogy Primorszkaja Kormányzóságból 1918-ban eltűnt a készpénz és a hadifoglyok járandóságát csak rend- szertelenül fizették ki.28 Az étkezés is egyre többet emésztett fel. így ahhoz, hogy a tisztek tartani tudják „életszínvonalukat”, sokszor kevés volt a fizetés, nem egy esetben kölcsön felvételére is szükség volt. Erre szerzőnknek is lehetősége nyílt nemegyszer, mind az amerikai konzuli titkártól, mind a dán konzul titkárától is tudott kölcsönöket felvenni.29 1916-ban a razdolnojei tiszti tábor lakói egy volt kozáklaktanyában kaptak szállást, ahol a berendezést ugyan maguk a foglyok állították elő, de az olyan elengedhetetlenül szükséges tárgynak, mint például a paplan stb. beszerzésére is nyílott lehetőség. Ameddig volt hely bőven, még színpad felállítására is nyílott mód, bár később 1917 márciusában a hely szűke miatt ez lebontásra került, amit a tiszti tábor minden lakója igen sajnált. Mindennek ellenére a kabaré előadások ezután sem szüneteltek. 1917 októberében a tiszti tábor Habarovszkba költöztetésével a lakók életkörülményei is gyökeresen megváltoztak: rossz priccseken, szalmazsákokon, sőt a földön kénytelenek közülük egyesek feküdni. Az udvar is piszkos, kicsi, nem véletlen, hogy a járványok egymás után látogatják a tábort. A szobák hiányának gondján a hadifoglyok úgy segítettek, hogy a nagy helyiségekből ún. boxokat kerítettek le, ugyanis ezek az óriási helységek nemritkán 200—250 ember befogadására voltak képesek.30 A helyzet a költözéseket követő26 „1916. júliusl7-18. Egy német birodalmi katona lett a legényem, igy van kilátás német szót tanulni.” 27 „1916. nov. 20-31. Símesch alezredes parancsnokunk, aki az összes belső ügyeket intézi és képvisel bennünket az orosz parancsnokság előtt. Minthogy a régi tábor legnagyobb része közöshadsbeli tiszt, azért itt minden hivatalos közleményt először németül, azután magyarul hirdetnek ki. Ez az állapot egy kis összezördülést okoz a honvédek és a közösök között, amelyet azonban hamarosan elsimítanak és a régi szokás győz.” 28 Baja B. - Lukinich I. - Pilch J. - Zilahy L. 1931.318. 29 „1918. aug. 1-10. A dán consultól havonként 20-25 R.-t kapunk, hogy igy pótoljuk valahogy szorult helyzetünkben élelmezésünket. 1918. oki. Fizetésről szó sincs, 50 Rubelt mind levonják és még 10-zel tartozunk a markotányosnak. Féladagot eszem, hogy egypár kopeket kaphassak az apró kiadásaim fedezésére." 30 Baja B. - Lukinich 1. - Pilch J. - Zilahy L. 1931.94.
