Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Mi és mások - Jeney-Tóth Annamária: Hadifogság a Távol-Keleten
138 Mentalitástörténet Jeney-Tóth Annamária Az Urálon túl Szibéria újabb látványosságokat kínált a 20. század eleji kényszerű „turistáknak”, ahol nemcsak a tajga szépsége ragadta meg őket, de a Bajkál-tó ill. környékének érintetlensége, emlékül pedig kavicsokat szedegettek. Mielőtt úticéljukat elérik, Kína egyik vidékén, Mandzsúrián át vezet útjuk.13 Távol-Keletre éppen az aratást követően - a tarlóégetések idején - érkeznek, és az alföldi embernek kísértetiesnek tűnnek a lángoló mezők. A hadifoglyok az elkövetkező közel négy évben Oroszország Primorszkaja (Tengermellék) nevű kormányzóságán belül „költözködnek”, egyik táborból a másikba. így a hazatérésig nagyobb utazásokra, megfigyelésekre már nincs több lehetősége főhősünknek. Ezt tükrözi a vizsgált napló is. De sok mindent érzékeltek a hadifogolytáborok kerítésein belül is, pl. a csunguzok betörései a nagyobb városokba élelmiszer és zsákmány szerzése céljából. Teljesen más téma kerül előtérbe 1917 tavaszától: azok a politikai változások, melyek gyökeresen felforgatják a világot. Ezekről több forrásból értesülnek: egyrészt hallomás útján, másrészt már 1916 júliusától többen is tanulják az orosz abc-t és ragozásokat. Az orosz újságok közül - ahonnan az információ a birtokukba kerülhetett - csak a Novoje Wrémja és a Ruskoje Novo szerepel cím szerint is megemlítve, ill. később, 1919 ősze folyamán nikolszki lapok (helyi orosz újság lehet, de a pontos megnevezés nem szerepel). Ezek mellett angol és francia újságok és később amerikai lapok — közöttük amerikai magyar újságok - köny- nyítik meg a hadifoglyok számára a tájékozódást. (1916 decemberében, amikor az újságok a német békeajánlatról írnak, ők kimondva-kimondatlanul már a hazautazásban reménykednek.14) Még a nagy változások előtt, 1917 februárjában, Mint rendes termény erre úgy szerepel a kender, köles; zab, búza, rozs is van elég! Ezen a vidéken szinte feltűnően érdekes úgy a gabona betakarítása, mint a népek különös egyszerű élete, műveltségi foka; A gabonát egész más alakban rakják itt, részint e közmondás miatt: ahány ház, annyi szokás, részint pedig itt termés sokkal rosszabb talajban nő és igy rossz úgy a szár mint a kalász- A csomók rakásának körülbelül ez az alakja, [rajz] Itt laknak már az oroszokon kivűl mordvinok is, akik úgy öltözékben, amint műveltségben rendkívül alacsony fokon állanak. Később újra nagyobb városok jönnek Arzanas, Szaransk, Szamara, Raewka, Ufa, amelyekben a közepes drágaság még mindig tapasztalható! Szamarában már egész ázsiai típusú alakok: néhány kínai, japán találhatók, a szántóföldeken tevék is sűrűn láthatók. Ufában, 16.án este érkeztünk.” 13 ,Mandzsúriában már egész más a földmívelés, itt már látszik az, hogy nem Oroszországban vagyunk. A kínaiak szorgalmas munkája látható az egész vidéken: rendezett, barátságos, lapostetejű házikók, nagy dohányföldek és rendes gazdálkodás az egész vidéken. Nagyobb kínai városokon Cicikár, Chasbin, Ptogranicsenáján haladunk keresztül és 9.én elhagyjuk Mandzsúriát.” - 1916. október. 14 „1917 - Újra beköszöntött a másik év, újra egy fordulata a földnek fejeződött be! És a háború borzalma egész formájában még mindig diadalmaskodik! Béke hangok szállnak ugyan már futó pehelyként a levegőben, de ennek tollá való alakulása még ez új esztendő nagy feladata! A remények kecsegtetnek, de nem biztosak! A jó mag el van hintve a talajban, de még nem valószínű, hogy azt a tavasz megnöveli e, a nyár megérleli e, érett gyümölccsé?!! Ilyen érzelmek és gondolatok szelik, lüktetik agyam sejtjeit itt a szibériai fogság szenvedéseiben és kínjaiban, táplálva
