Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Horváth Attila: Az Almásfüzítői Timföldgyár 1956-ban, a Timföldgyári Munkástanács tevékenysége
66 HORVÁTH ATTILA [...] kötekedő természetű volt, mindig fenyegetőzött. [...] ellen az volt a kifogás hogy az AVH-nál fontos pozíciót töltött be. E négy ember közül tudomásom szerint csak [...] volt párttag, tehát nem párttagokról, vagy nem párttagokról volt itt szó. Én mind a 4 személyt megemlítettem a munkástanácsnál azzal, hogy [...] ügyét ki kell vizsgálni, mert én nem tudok rá semmi terhelőt. Az egész gyár területéről 20-22 emberről volt szó, akik közül voltak párttagok és párton kívüliek. ”96. Az üzemegységeknél a kitiltásra javasoltak kiválasztása során a „közvetlen demokrácia” íratlan szabályait betartva nem adtak lehetőséget az egyéni bosszúállásra, többségi titkos szavazással döntöttek, végül a munkástanács többségi nyílt szavazás után határozott arról, hogy a javasolt személyek közül kik kerüljenek a gyárból eltávo- lítandók listájára.97 Az egyik gépműhelyi dolgozó bíróságon tett tanúvallomása szerint a súlyos váddal illetett munkatársaknak lehetőségük volt a védekezésre: „November 3-án Simonyi [Antal] tartott gyűlést a műhelyben. [..[...] és [. ,.]-ről volt szó a gépműhelyben. [...]-/ Simonyi gyilkosnak nevezte, [...] ezután nyilatkozott és tisztázta magát, [...]-e/ szemben az volt a kifogás, hogy AVH-s volt, [...] pedig tanácselnök volt. Szavazással akartak dönteni, de a dolgozók csak 60- 70%-ban voltak jelen, ezért a határozatot elhalasztották. ”98. A megvádoltak ezután továbbra is háborítatlanul bejárhattak munkahelyükre. Az Almásfüzitői Timföldgyár laboratóriumában felvett jegyzőkönyv szerint az ottani munkahelyi kollektíva tagjai majdnem egyhangú szavazással - 22 fő : 1 tartózkodás ellenében - döntöttek az üzemi párttitkár besúgójának tartott munkatársuknak a laboratórium közösségéből való kizárásáról." A gyárban megindult kitiltási hullám nem fajult általános kommunistaüldözéssé, a nyomozó hatóságok hiába törekedtek a későbbiekben ennek ellenkezőjének bizonyítására. Ugyanis a munkástanácstagok közül többen maguk is MDP tagok voltak, mint például a forradalmi törekvésekkel szimpatizáló, a munkásság körében népszerű, munkástanács elnökhelyettesnek is megválasztott beruházási osztályvezető, Molnár Aladár, vagy az ideiglenes munkástanács első ülésén a feltárás üzemegység nevében a szovjet csapatok azonnali kivonását követelő Szajkó Kálmán1 °°; az előbbiek mellett más párttagok is magukévá tették a forradalom követeléseit: a 31/4. sz. Építőipari Vállalat timföldgyár bővítést végző részlegének pártUo. 377. o. Uo. 425. o. Uo. 422. o. MNL KEML XXXV.41. A/89. Az Almásfüzitői Timfoldgyár laboratóriumának egyik munkatársuk kiközösitése tárgyában felvett jegyzőkönyve. (1956. 11. 02.), 21. o. Érintett a gyárban tovább dolgozhatott, csak a laboratórium területéről került kitiltásra. MNL KEML XXXV.41. A/89. Szajkó Kálmán ellenforradalmi tevékenységéről felvett jegyzőkönyv az Almásfüzitői Timföldgyár Munkaügyi Osztályán. (1957. 05. 17.), 44. o.
