Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Karsai-Nagy Zoltán: Pillanatképek a magyar labdarúgás 1978-as világbajnokságot követő időszakából
182 KARSAI-NAGY ZOLTÁN a balhátvéd szerepkörében és Tiber László lett a másik támadó Kardos Ernő mellett/0 Az 1978. szeptember 21 -én lebonyolított találkozó nem alakult kedvezően a számunkra, hiszen szórványos finn fölény után Gyimesi László a 25. percben a mérkőzés legnagyobb helyzetét hagyta kihasználatlanul. A finnek a 30. percben aztán megszerezték a vezetést, a török—finn Ismail góljával. Aztán — egy balszerencsésnek nevezhető góllal - az északiak az 53. percben tovább növelték előnyüket Pykkö révén, majd a 74. percben az újonc Tiber állította be a csalódást jelentő 2-1-es végeredményt.31 A mérkőzés után, Kutas István osztotta meg gondolatait a Népsport újságíróival: Nem könnyű a felfelé kapaszkodás. Ügy látszik, a világbajnokság nem volt elég tanulság néhány szakember és vezető számára. A játékosokat dicséret illeti, az odaadásukért. Azt mindenesetre látni kell, hogy a világ labdarúgása elhaladt mellettünk. ”32 Kovács Ferenc a játékosok akaratát dicsérte a mérkőzés után: „A lelkesedést és az akaratot tekintve, elégedett vagyok. A mai mérkőzésen az egyszerű labdarúgás dominált. ”33 - foglalta össze mondanivalóját a szövetségi kapitány. Az elemzések során az újságírók továbbmentek, egyértelműen megnevezve a kudarc okozóit, a világbajnokság után is bizalmat kapott - kulcsemberként számításba vett - idősebb játékosok személyében. A csapat új, kialakítás alatti játékrendszerét is kritikával illették: „Megméretetett és gyengének bizonyult a válogatott új, 4-4-2-es rendszerű játékszerkezete is. ”34 Mint írják: „nem a kerettel, hanem a megtöltött tartalommal volt a baj. ”35 A taktikai hadrenddel kapcsolatban a volt válogatott hátvéd, Martos Győző szavait idézzük: „Egy modernebb felfogás volt a 4-4-2-es játék, nagyobb hangsúlyt fektet a 4-4-2 a védekezésre. Kicsit másabb stílusú játékosok kellenek hozzá, f őleg akik elöl vannak. Nem olyan statikusan egy sávban mozog a két csatár, és nagyobb területen is kell nekik mozogniuk. Szerintem a Baráti, ezt a 4-3-3-as rendszert alkalmazta, és igazából Magyarországon a klubcsapatok is ezt játszották. Egy taktikát mindig a meglévő játékosállományhoz kell alkalmazni, tehát nem fordítva van a dolog, mert az úgy nem működik. A játékosállományból kell kiválasztani, hogy milyen taktikával 1978. szeptember 21-én Helsinkiben a következő összeállítású magyar válogatott mutatkozott be: Gujdár—Paróczai, Bálint, Kereki, Lukács—Kovács J, Gyimesi, Tatár, Pintér—Kardos, Tieber. A mérkőzésen még csereként szóhoz jutott az 58. percben a Kovácsot váltó Szokolai is. Ez volt a két válogatott addigi, hetedik egymás elleni mérkőzése. A mérlegünk imponáló volt az északiakkal szemben, hiszen hat magyar győzelem mellett 34 rúgott, és mindössze 4 kapott góllal szerepelt a magyar válogatott. Finnország—Magyarország 2-1 (1-0). Népsport, XXXIV. évf. (1978. szeptember 21.) 229. sz. 3. o. Uo. Nem az újoncok - a kulcsjátékosok okoztak csalódást. Népsport, XXXIV. évf. (1978. szeptember 22.) 230. sz. 3. o. Uo. 230. sz. 3. o.
