Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Iván László: "A víz... kiöntéssel fenyeget, ha még néhány lábat árad" - Az 1876. évi esztergomi árvíz
AZ 1876. ÉVI ESZTERGOMI ÁRVÍZ 111 26-án már víz alatt állt a külvárosi részek közül Tabán,92 a Kőhíd,93 Major és Tabán utcákkal, továbbá a Dorogi és Táti út, az Ároksor, valamint a belváros mélyebben húzódó része: a Nagypiac, az egész Duna utca, a Kis, Liliom, Rózsa, Szél, illetőleg Angyal és Kereszt utcák, valamint a Buda, Öreg és Szent Anna utcák alsó szakasza.94 28-ától kezdve azonban újra emelkedett a víz szintje, a Duna mellékfolyóin (Rába, Rábca, Nyitra, Vág és Zsitva folyók) levonuló árhullám következtében egy második, immáron jégmentes áradat érte el a város térségét. Ekkorra már 400 házat öntött el az ár; mintegy 800 család, jórészt a legszegényebbek kényszerültek otthonukat feladni, és menedéket keresni95 - többnyire a temető alatti magasabban fekvő városrészben és a szőlőhegyi présházakban, pincékben vettek maguknak ideiglenes szállást,96 ahol nem ritkán 20-30-an zsúfolódtak össze; víz borította a szérűket és a vetéseket is.97 Vízben álltak a központban lévő hivatalok, bankok, oktatási intézmények, valamint üzletek is. A Duna utca elején, a városháza tőszomszédságában álló, a főelemi fiúiskolának, leányiskolának, valamint a reáltanodának helyet adó épületet jó három héten át nem lehetett a rendeltetésének megfelelően használni (szünetelt a tanítás). Ennél is rosszabbul járt az iskoláknak a városháza udvarában álló, testnevelés órák tartására szolgáló „ nyári tornahelyisége ”. Azt annyira megrongálta a víz, hogy abban az évben ott már nem tarthattak tornaórákat.98 Valamivel jobb helyzetben volt az ugyancsak a városháza közvetlen szomszédságában található, a szóban forgó iskolákkal farkasszemet néző másik oktatási Ezt a városrészt, a víz, egy magasabban fekvő pontját kivéve, teljesen elöntötte. Sok helyütt mintegy másfél öles (közel három méteres) vízben áztak a házak, sok esetben csak a tetők gerince, meg a kémények álltak ki a szennyes habokból, menedéket nyújtva a macskáknak. Lásd a 91. sz. jegyzetben hivatkozott forrást. 93 A terek és utcák mai nevét lásd az V. Függelék-ben. Az árvíz Esztergomban. Esztergom, [1876.] március 2. Pesti Napló 1876/52. sz., március 3., esti kiadás, idézi Nagy 2007. 123.; 1. A városi árvíz. Esztergom, [1876.] március 4. Esztergom 1876/10. sz., március 5.); Pesti Napló 1876/54. sz., március 5., reggeli kiadás; Nemzeti Hírlap 1876/425-64. sz., március 5., idézi Nagy 2007. 133. Egy részüket a főkáptalan szállásolta el a saját házaiban. Religio 1876.1. félév/20. sz., március 8., 160. 96 Feichtinger 2005. 124. Az árvíz Esztergomban. Esztergom, [1876.] március 2. Pesti Napló 1876/52. sz., március 3., esti kiadás, idézi Nagy 2007. 124., Hírmondó 1876/10. sz., március 5., 112. Nemtsák János igazgató-tanár: Zárójelentés az esztergomi 4 osztályos reáltanoda állapotáról az 1875/76 tanév végén. Esztergom, 1876. július 13. (MNL KEML Vili.56. 17/1876. sz. iratmásolat.; Értesítő 1876. 3.) Utóbb, a kárfelmérések alkalmával, a szemléző bizottság riasztó állapotban találta a szóban forgó épületet, pontosabban annak „homlok alakzatát, feltűnő magassága és elhajlottsága" miatt, és ezért javasolták annak eltávolítását. (MNL KEML IV.1402.a. 1876. április 20-i közgy. jkv. 1951. sz. hat.) Erre azután mégsem került sor, vélhetően sikerült utóbb a kidőlni készülő (felső, városcímert hordozó?) homlokzati részt szilárdan rögzíteni.
