Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)

Horváth Attila: Az Almásfüzítői Timföldgyár 1956-ban, a Timföldgyári Munkástanács tevékenysége

az Almásfüzitői timföldgyár 1956-ban 75 adott utasítást, nem is tudott a meszelésről, csak mikor az már megtörtént. ”154 A kollektív meszelés mindenkit magával ragadott, azokat is, ahogy a pénzügyi osz­tályvezető tanúvallomásából is látszik, akiket különösebben nem lelkesített a test­mozgás: „Hogy a meszelést ki szervezte, azt nem tudom. Ott mindenki meszelt. A má­sodik meszelésnél nekem is ki kellett mennem. Hogy ki szólt, azt nem tudom, mert elég volt csak, ha valaki elkiáltotta magát, a többi ember már rohant. ”155 A munkás- tanács december 20-án utólag szentesítette a munkások akaratát, az elnök javaslatát156 elvetve a tanácstagok a leghatározottabban tiltakozásukat fejezték ki a feliratokkal kapcsolatban és kijelentették „...hogy ismételt előfordulás esetén, azok eltávolítá­sában a dolgozók spontán kezdeményezését megakadályozni nem fogják. ”157 A megerősödő államhatalomtól tartva az „egységben az erő” elvét követve a timföldgyári munkástanács is kereste a társszervezetekkel való összefogás lehe­tőségét. A Nagy-budapesti Központi Munkástanáccsal való együttműködés azonban a közlekedési nehézségek következtében mindvégig laza maradt, mindössze neve­zett szerv kiáltványainak kifüggesztésére, ismertetésére korlátozódott. A december 4-én, Dorogon megalakult Dunamenti Központi Munkástanács túl rövid ideig158 működött ahhoz, hogy vele érdemi kooperáció jöhessen létre. Jóval sikeresebb és rendszeresebb volt az együttműködés az almásfüzitői és szőnyi kőolajipari vállala­tokkal. A timföldgyáriak már november 16-án kérték a két vállalat munkástanácsát, hogy egy-egy kiküldöttel kölcsönösen képviseltethessék magukat egymás ülé­sein.159 Egy hét múlva a timföldgyári munkástanács csatlakozott a Szőnyi Kőolaj­ipari Vállalat Munkástanácsának ahhoz a határozatához, amely szerint az Almás­füzitői Kőolajipari Vállalattal és a Komáromi Lenfonógyárral közösen lépnek fel abban az esetben, ha dolgozóik személyét érintően bármiféle törvénytelenség160 Uo. 382. o. 155 Uo. 409. o. A munkástanács elnöke ugyan rosszallását fejezte ki a gyár falára felfestett jelszavakkal kapcso­latban, ennek ellenére azonban azt javasolta, hogy az esetlegesen újonnan felfestésre kerülő felira­tokat ne távolítsák el. 157 MNL KEML XXV.4.C. B.551/1957. Almásfüzitői Timföldgyár Munkástanácsának 1956. decem­ber 20-i jegyzőkönyve. 533. o. A Dunamenti Központi Munkástanács december 9-én tartotta utolsó ülését, amelyen kihirdette a december 11-12-i országos sztrájkhoz való csatlakozását. Cseszka Éva: Esztergom 1956. Eszter­gom, 2011, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára, 101—105. o. 159 MNLKEMLXXV.4.C. B.551/1957. Almásfüzitői Timföldgyár Ideiglenes Munkástanácsának 1956. november 16-i jegyzőkönyve. 564-565. o. Tatabányáról már november közepétől érkeztek hirek az ottani karhatalom garázdálkodásáról. Az MSZMP Komárom Megyei és Tatabánya Városi Együttes Ideiglenes Intézőbizottsága novem­ber 5-én Beer János oroszlányi főaknászt, tartalékos őrnagyot bízta meg a tatabányai karhatalom szervezésével. Az ún. Beer-csoport a szénbányaüzemek előtt álló sztrájkőröket több alkalom­mal látványosan megverték és számos munkástanácstagot vittek be „egy kis elbeszélgetésre”. Germuska: i. m. 236., 240., 242. o.

Next

/
Thumbnails
Contents