Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Horváth Attila: Az Almásfüzítői Timföldgyár 1956-ban, a Timföldgyári Munkástanács tevékenysége
72 HORVÁTH ATTILA ta követése helyett pedig egy „magyar kommunista párt”136 megalakításának szükségességére tett utalást. Az MSZMP üzemen belüli agitációjának engedélyezése és az üzemi pártiroda megnyitása körüli vita éles konfliktushelyzetet teremtett a két hatalmi központ között. A timföldgyárban újra szervezkedő pártfunkcionáriusok a volt MDP-alapszervezet üzemi pártirodájának visszaszerzését elvi - „munkáspártnak” gyárban a helye - és hatalmi szempontokból egyaránt fontosnak tartották. A munkástanács november 16-án hozott határozatában nem tartotta kívánatosnak az MSZMP gyáron belüli szervező munkájának a folytatását, mindaddig, míg az egyforma elbírálás elvének alapján a többi párt engedélyezése és működése ténylegesen meg nem valósul, valamint függetlenített párttitkár működését sem tartotta szükségesnek a gyár területén belül, Kollok Péter számára mindössze azt engedélyezték, hogy az üzem állományába tartozó dolgozóként, a munkát felvehesse. Az üzemi pártiroda lezárását is elhatározták egészen addig, ameddig a politikai pártok működésére a végleges kormánydöntések137 meg nem születnek.138 Kollok Péter e határozat ellen a komáromi szovjet parancsnoknál emelt panaszt.136 A Komáromi Szovjet Katonai Parancsnokságon december 3-án Csiky János, Zákány Zoltán és Kollok Péter részvételével tartott egyeztető megbeszélésen a munkástanács pártiroda bezárásáról hozott határozatát a szovjet és magyar katonai hatóságok egyaránt sérelmesnek tartották. Nyomásuknak engedve, Csiky Jánosék ígéretet tettek a kérdés ú jbóli felvételére. Az elnöknek az üzemi pártiroda újranyitására tett javaslatát azonban a december 4-én Farkas János alezredes jelenlétében tartott titkos szavazáson a munkástanácstagok egyhangú szavazással elvetették, a katonai parancsnokság kiküldöttjének kérdésére Csiky János ugyanakkor leszögezte, hogy az elfogadott intézkedés nem jelenti az MSZMP üzemi működésének és szervezésének a megtiltását.140 A pártirodáról hozott döntés legitimálása érdekében a végleges munkástanács-választás napján, december 5-én, minden dolgozó titkos szavazás keretében nyilváníthatott véleményt. A szavazatszedő bizottságba beválasztott Koczkás Zsigmond szerint „A szavazás szabályosan történt. Mindenki azt írt a papírra, amit akart. Utána összehajtogatták és egy sapkába gyűjtötték össze. Az összegyűjtött szavazatok egy bizottsághoz kerültek, melynek én is tagja voltam. Szavazást semmibe,. 404. o. A Népszabadság 1956. november 15-i számában megjelent tudósítás szerint Kádár János a többpártrendszer bevezetése mellett nyilatkozott. Ripp: i. m. 230. o. MNL KEML XXV.4.C. B.551/1957. Almásfüzitői Timföldgyár Ideiglenes Munkástanácsának 1956. november 16-i jegyzőkönyve. 564-565. o. MNL KEML XXV.4.C. B.551/1957. Esztergomi Megyei Bíróságon tartott elsőfokú bírósági tárgyalásjegyzőkönyve. (1958. 01. 17.), 422. o. MNL KEML XXV.4.C. B.551/1957. Almásfüzitői Timföldgyár Ideiglenes Munkástanácsának 1956. december 4-i jegyzőkönyve. 553-554. o.
