Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Horváth Attila: Az Almásfüzítői Timföldgyár 1956-ban, a Timföldgyári Munkástanács tevékenysége
AZ ALMÁSFÜZITŐI TIMFÖLDGYÁR 1956-BAN 71 mérséklődött. A december 20-án megtartott tanácsülésen a Vegyipari Minisztérium termelés beindítására vonatkozó terveit ismertető Zákány Zoltán szavaira reagáló hozzászólók már mind a gyár megindítása mellett szólaltak fel.1’0 Miután biztosítottá vált a folyamatos szénellátás, a termelő munka 1957 februárjában indult meg.131 Az MSZMP timföldgyári alapszervezete Kollok Péter vezetésével november 9-én alakult meg 43 taggal.132 Az államhatalom megszilárdulásával párhuzamosan az újonnan létrejött üzemi állampárti szerveződés a komáromi szovjet parancsnokság és a Farkas János alezredes vezette Komáromi Járási Karhatalom segítségére támaszkodva egyre erőszakosabban törekedett a gyárban előállott kettős hatalmi helyzet felszámolására és a munkástanács működésének ellehetetlenítésére.133 A régi keményvonalas MDP-garnitúrából verbuválódott pártalapszervezeti vezetőséggel szemben a munkástanácstagok és az alkalmazottak egyöntetű ellenszenvvel viseltettek. Fessler József mérnök november 10-én a lúgsűrítő dolgozói előtt Kádárt és Münnich Ferencet hazaárulónak nevezte, ugyancsak hazaárulónak nevezte azokat, akik belépni szándékoztak az újonnan szerveződő állampártba.134 Molnár Aladár bírósági tanúvallomás szerint Kollok Pétert és funkcionárius társait olyan rákosistaként, sztálinistaként jellemezte, akik korbáccsal akarnak vezetni,135 a szovjet minMNL KEML XXV.4.C. B.551/1957. Almásfüzitői Timföldgyár Munkástanácsának 1956. december 20-i jegyzőkönyve. 532. o. 131 MNL KEML XXV.4.C. B.551/1957. Almásfüzitői Timföldgyár Munkástanácsának 1957. január 31-i jegyzőkönyve. 515. o. I3~ MNL KEML XXXV.4. Les. l.ő.e. MSZMP Almásfüzitői Timföldgyár Alapszervezetének 1957. július 23-i pártbizottsági ülés jegyzőkönyve. 43-51. o. 133 1957. április 20-án a timföldgyári MSZMP alapszervezet tagsága nevében Kollok Péter levélben mondott köszönetét a komáromi karhatalomnak: „A komáromi karhatalom parancsnokának és harcosainak elismerését és köszönetét fejezi ki azért az elvtársi és harcos támogatásért, amelyet az 1956. november 12. és április 20. közötti időben az ellenforradalmárok ellen vívott közös harcunkban nyújtottak üzemünk MSZMP szervezetének és gyárvezetőségének. A komáromi karhatalom az említett időben igen eredményes segítséget nyújtott üzemünk MSZMP szervezetének, különösen az első időszakban a szervezési munka beindításhoz azzal, hogy az üzemben működő ellenforradalmárok által vezetett Munkástanáccsal szemben segítették kivívni azt az eredményt, hogy az üzemben a pártirodát kinyithattuk, és a szervezési munkát az üzemen belül is folytathattuk. Ugyancsak komoly segítséget kapott pártszervezetünk a karhatalomtól az üzemben garázdálkodó és a Munkástanácsba befurakodott ellenforradalmi elemek felszámolásához, valamint ahhoz is, hogy ezen elemektől a Munkástanácsot megtisztíthattuk. Közismert tény, hogy üzemünk a környéken az ellenforradalom egyik legveszélyesebb góca volt. A karhatalom gyors és hathatós segítségével sikerült egyszerre eltávolítani az üzemből 8 fő igen veszélyes ellenforradalmi személyt, s ezek után lehetőség nyílt arra, hogy pártunk minden vonalon gyorsan erősödjék és még sikeresebben vezesse a harcot az ellenforradalmárok ellen. ” MNL KEML XXXV.4. 2. cs. 3. ő. e. 9. o. 134 MNL KEML XXV.4.C. B.551/1957. Esztergomi Megyei Bíróság elsőfokú ítélete. (1958. 01.30.), 12. o. 135 MNL KEML XXV.4.C. B.551/1957. Esztergomi Megyei Bíróságon tartott elsőfokú bírósági tárgyalásjegyzőkönyve. (1958. 01. 08.), 385. o.
