Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)

Horváth Attila: Az Almásfüzítői Timföldgyár 1956-ban, a Timföldgyári Munkástanács tevékenysége

AZ ALMÁSFÜZITŐI TIMFÖLDGYÁR 1956-BAN 49 ülési jegyzőkönyvek, követeléslisták. Ezekből, valamint a büntetőeljárás részt­vevőinek mellékesen elejtett megjegyzéseiből, továbbá azon vádlottak peres aktái­ból, akik timföldgyári dolgozók voltak, de a vád tárgyát képező cselekményt nem a gyárban követték el, többé-kevésbé rekonstruálható az ötvenhatos szabadság­tapasztalat, megismerhetjük az alulról jövő kezdeményezéseket, a gyári dolgozók - egyének és csoportosulások - aktív, cselekvő részvételét szűkebb környezetük forradalmában. 1956. december 5-én az Almásfüzitői Timföldgyár végleges munkástanácsának megválasztásával egy időben a november 9-én megalakult9 MSZMP üzemi alap­szervezet pártirodájának újbóli megnyitásáról is szavazhattak a dolgozók. A gyár alkalmazottainak kétharmada, körülbelül 1200 fő vett részt a titkos voksoláson, a Kádár-kormánnyal és az üzemben szervezkedő helyi kiszolgálóikkal szembeni általános ellenszenvet jól mutatja, hogy 98%-uk a pártiroda megnyitása ellen sza­vazott.10 11 Nem lehet csodálkozni azon, hogy a timföldgyár dolgozóinak a forradalom alatt tanúsított magatartását felülvizsgáló MSZMP Komárom Járási Intéző Bizott­ság káderbizottsága a járás egyik „ellenforradalmi gócpontjaként” tekintett a timföld- gyárra." A megtorlás mértékéből, amely a gyári alkalmazottak egész hierarchiáját érintette segédmunkástól jogtanácsosig, pedig az is kiderül, hogy a hivatalosan „megtévesztett” dolgozókról beszélő hatalom tisztában volt azzal, hogy a műszaki értelmiségen kívül a kétkezi munkások közül is sokan aktívan, cselekvőén vettek részt a forradalmi eseményekben vagy szimpatizáltak a munkástanács célkitűzé­seivel és ezért őellenük is drákói szigorral lépett fel.12 A továbbiakban kísérletet teszek annak megvilágítására, hogy a timföldgyári alkalmazottak többsége 1956 lázas őszi és téli hónapjaiban miért fordult olyan elszántan szembe a pártállam helyi funkcionáriusaival. 9 MNL KEML XXXV.4. l.cs. 1. ő. e. MSZMP Almásfüzitői Timföldgyár Alapszervezet 1957. július 23-i pártbizottsági ülésének jegyzőkönyve. 43-51. o. 10 MNL KEML XXV.4.C. B.551/1957. Almásfüzitői Timföldgyár Munkástanácsának 1956. december 7-i jegyzőkönyve. 546. o. 11 KEML XXXV.41. A/89. MSZMP Komárom Járási Intéző Bizottság mellett működő káderbizott­ság 1957. május 29-i jegyzőkönyve. 105-108. o. 12 1957. május 29-i adatok szerint ekkorra a timföldgyár párt- és vállalatvezetősége már 21 főt (kö­zülük 5 ipari munkás vagy segédmunkás) politikai okokból elbocsátott, illetve további 27 fő elbo­csátását tervezte (közülük 13 ipari munkás vagy segédmunkás). Lásd MNL KEML XXXV.41. A/89. MSZMP Komárom Járási Intéző Bizottság mellett működő káderbizottság 1957. május 29-i jegyzőkönyve. 105-108. o. 1957. május 14-én az MSZMP üzemi alapszervezet intézőbizottsága 67, az „ellenforradalom ide­jén antidemokratikusan viselkedett dolgozó” eltávolítását javasolta. Lásd MNL KEML XXXV.4. 1. cs. 1. ő. e. Almásfüzitői Timföldgyár MSZMP Alapszervezet 1957. május 14-i intézőbizottsági ülésének jegyzőkönyve. 24-27. o.

Next

/
Thumbnails
Contents