Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Soós Viktor Attila: A Katolikus Egyház 1956-ban, különös tekintettel Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek szerepére
A KATOLIKUS EGYHÁZ 1956-BAN 349 a kommunista Nagy Imre történelmi nagyságát reálisan értékelte és elismerte. Ezt a fejlődési lehetőséget, és megfelelő hozzáállást Mindszenty nem kapta meg Nagy korábbi, vagy későbbi elvbarátaitól. De nemcsak Nagy Imrét mutatta be reálisan, hanem a hóhérról, Kádárról is reális képet festett A Kádár-világ ígérete és valósága című fejezetben: „Kádár maradás Quisling, folytatása a Szálasi, Sztójay, Rákosi, Gerő sornak azzal a különbséggel, hogy a két első Hitlernek, a két előd vele együtt Sztálinnak, Hruscsovnak, illetőleg Moszkvának dolgozik. De abban mind egyek, hogy hazájuk kárára. Kádár és közvetlen elődei kegyetlen szigort érvényesítettek azokkal szemben, akikhez bűntény ugyan nem tapadt, de Hitlerékkel egy utat jártak, noha Hitler és Sztálin is azt tették egy ideig. Az orosz-Quisling együtt is működik az orosszal, és nem is vastag bűntények nélkül. Csehszlovákia tavasza elintézése 600.000, Kádár-országé csak 60.000 katonát kíván. Kádár magatartása azt mutatja, hogy Moszkván túl Prágának és Bukarestnek is jó Quisling/e az ottani magyarok kárára. ”2' Egy kalap alá veszi a XX. század magyar diktátorait. Mindszenty írása több szempontból is megkerülhetetlen és hasznos, de azt mindenképpen ki kell emelni, hogy végigveszi a pártállam korabeli ígéreteit 1945- től, bemutatja, hogy mit ígértek és abból mit valósítottak meg. Ugyanígy nagyon hasznos azokra a korabeli sajtócikkekre, könyvekre való hivatkozás, a tényeknek az ütköztetése, melyekben különösen a forradalom utáni időszakban személyére vonatkozó állítások vannak, és ő ezeket tételesen cáfolja. Mindszenty József 1956-ról szóló írása nagyon személyes, nyílt, őszinte, néhol talán túlzásokba is esik, de ugyanakkor mégis megható tanúságtétel. Mindszenty bíboros egyházszeretetéről, magyarságszeretetéről és arról szól, hogy milyen páratlanjelentőséggel és megbecsüléssel tekintett az 1956-os forradalomra és szabadság- harcra. Mindszenty számára a négy szabadon töltött nap egy nagy lehetőség volt, hiszen visszanyerte szabadságát és visszakerült az esztergomi egyházmegye és a magyar katolikus egyház élére. Ugyanakkor amilyen hirtelen jött a szabadság és amilyen gyorsan újra az események forgatagába került, olyan gyorsan került az Amerikai Egyesült Államok követségére és kényszerült újra félrabságba. Az események feldolgozásának Mindszenty által választott módszere az írás volt. A megélt eseményeket, történéseket leírta, bemutatta, hogy mi történt vele és a katolikus egyházzal a kommunista diktatúra idején. Mindszenty számára a szabadságharc egy nemes, tiszta 21 Mindszenty József: 1956... 101. o.
