Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Soós Viktor Attila: A Katolikus Egyház 1956-ban, különös tekintettel Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek szerepére
A KATOLIKUS EGYHÁZ 1956-BAN 343 forradalom és szabadságharc történéseit taglaló munka lényegében a kádári ellen- forradalmi képet igyekezett megalapozni és megerősíteni. Számos olyan eseményt írt le, ami nem úgy történt, ahogy a szerző interpretálta. A kádári propaganda fő eszköze a támadás, a történések kifordítása volt úgy, hogy az eredeti Mindszenty-megnyilatkozásokat, pl. a november 3-irádióbeszédét nem közölték sem részleteiben, sem egészében, abból csak gondolatokat ragadtak ki, illetve leírták, hogy mire gondolhatott az esztergomi érsek. Ez különösen azért is érdekes, mert az 1948. december 26-i letartóztatás után, a Mindszenty-per előkészítését megalapozó vizsgálati eljárás alatt, és az 1949. február 3-5. között lezajlott bírósági tárgyalás és 8-án meghozott elsőfokú ítélet után olyan propagandakönyvek1'’ jelentek meg, amelyek dokumentumokat tartalmaztak, még ha félre is magyarázták azokat. 1956 után dokumentumokat nem jelentettek meg, csak hivatkoztak Mindszenty kijelentéseire, mondataira, cselekedeteire. Ez az eljárás egészen 1989-ig gyakorlat maradt. Láthatjuk a Rákosi- és a Kádár-kor különbségét, hogy hogyan viszonyultak Mind- szentyhez. 1945-1956 között el akarták tiporni, volt időszak, amikor nem riadtak vissza halálra ítélésétől és esetleges kivégzésének ötletétől sem, ez aztán életfogytiglani börtönre „szelídült”. 1956 után - mivel az Amerikai Egyesült Államok követségén tartózkodott és kért menedéket - bebörtönözni nem tudták, éppen ezért még alattomosabb és keményebb propagandát folytattak ellene, mint 1956 előtt. Ezért is volt Mindszenty számára fontos, hogy megírja, mi történt vele, bemutassa azt, hogyan üldözték a kommunisták az egyházat és annak főpapját. így a követségi félrabság alatt számára az egyik legfontosabb tevékenység az volt, hogy megírja visszaemlékezéseit, emlékiratait. 1974-ben jelent meg Emlékirataim című munkája. Az első magyar nyelvű kiadás a torontói székhelyű, Vörösváry István igazgatása alatt működő Weller Publishing Co. Ltd. gondozásában látott napvilágot.1*’ A mártír sorsú főpap írása, emlékei, az átélt történelmi események megörökítése talán az egyik legismertebb munkája, de biztosan a főpap életútjával foglalkozó történészek kutatásainak egyik leginkább reflektorfényben lévő témája.17 A Mindszenty bűnügy okmányai. Budapest, 1949. január. [Borítója sárga, ezért sárga könyv. A köteten sem a szerkesztőt, sem a kiadót nem tüntették fel.] Mindszenty József a népbíróság előtt. Budapest, 1949, Állami Lapkiadó. [Boritója fekete, ezért fekete könyv.] Mindszenty József: Emlékirataim. Toronto, 1974. november 4., Vörösváry István kiadása. Németh László: VI. Pál és Mindszenty József. Vigilia, 1998. 4. szám 247-252. o. Mészáros István: Mindszenty bíboros szilenciumra ítélése 1971-ben. Valóság, 1999. 4. szám 62-76. o. Somorjai Ádám OSB: Ami az emlékiratokból kimaradt. VI. Pál és Mindszenty József1971—1975. Pannonhalma, 2008, Bencés Kiadó.
