Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Soós Viktor Attila: A Katolikus Egyház 1956-ban, különös tekintettel Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek szerepére
342 SOÓS VIKTOR ATTILA Mindszenty József visszaemlékező írásai 1956 után Mindszenty a 20. század egyik legkiemelkedőbb történelmi személyisége, akinek megítélése mind a mai napig komoly vitát vált ki. Ezen nézetkülönbségek a kommunista diktatúra időszakába nyúlnak vissza, hiszen az állampárt - legyen az a Magyar Dolgozók Pártja, vagy a Magyar Szocialista Munkáspárt -, és ideológusai komoly apparátust vonultattak fel Mindszenty ellen. A vele szembeni fellépés, legyen ez az államvédelem brutális bántalmazása, vagy a propaganda körmönfont megnyilvánulása, annak volt köszönhető, hogy szerepe, jelentősége, hatása az 1945-től kiépülő kommunista diktatúra legkomolyabb ellenfelévé tette, akit először megsemmisíteni, majd elhallgattatni akartak, 1956 után pedig igyekeztek egy olyan képet kialakítani róla, ami minden valóságot nélkülözött.12 Véleményem szerint a kialakult Mindszenty-ellenes kép nem csak az 1945-1948 közötti tevékenységére, hanem sokkal inkább 1956-os szerepvállalására vezethető vissza. Hiszen a Rákosi-kor Mindszenty-képe, Mindszenty-ellenes fellépése egyértelmű, és valamilyen szinten perével lezárult. 1949 után visszafogottan foglalkoztak vele, és nem támadták olyan mértékben, ahogy ezt tették 1945 és 1949 között. Azonban 1956 októberében a forradalmárok kiszabadították felsőpetényi házi őrizetéből, visszatérhetett az esztergomi egyházmegye élére. Ezt követően adatott számára szabad 4 nap, 4 és fél szabad éjszaka. Majd következett 15 év fél rabság az Amerikai Egyesült Államok követségén, három és fél esztendő az emigrációs magyarság körében. Ennek a 4 szabad napnak, 4 és fél szabad éjszakának a történései, maga Mindszenty szabadulása, tájékozódása és múlttal való szembenézése, megszólalása, a forradalomban vállalt szellemi szerepe és cselekedetei az 1956-ot követő kádári propaganda egyik fő ellenségévé tették Nagy Imrével együtt. Már az MSZMP Központi Bizottság Politikai Bizottsága 1957. március 5-i ülésén foglalkozott Mind- szentyvel és a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatala elnöke nyilatkozatot adott ki Mindszenty helyzetéről.13 Nemcsak a Párt legfelsőbb szerve tárgyalta az egyházpolitika helyzetét és Mindszenty szerepét, hanem a propaganda is elkezdte Mindszenty és Nagy Imre 1956-os szerepét a maga szempontjai szerint bemutatni. Ennek az elferdített képnek egyik első megjelenése Szenes Imre újságíró 1957-ben megjelent könyve.14 A Kossuth Könyvkiadó által megjelentett Az utolsó napjuk című, a Mindszenty József és Nagy Imre személyét középpontba állító, de az 1956-os Mészáros István: A hazai történettudomány 1948-1992 közötti Mindszenty-képe. Esztergom, 1992, Vitéz János Tanítóképző Főiskola. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) M-KS 288. f. 5. cs. 17. ő. e. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága 1957. március 5-i ülése. Szenes Imre: Az utolsó napjuk... Budapest, 1957, Kossuth Könyvkiadó.
