Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)

Soós Viktor Attila: A Katolikus Egyház 1956-ban, különös tekintettel Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek szerepére

A KATOLIKUS EGYHÁZ 1956-BAN 339 Az egyházi vezetők nemcsak az éter hullámhosszán találkoztak. November 3-án Ordass Lajos és Ravasz László felkeresték Mindszentyt, hozták a protestáns egy­házak üdvözletét. November 2-án és 3-án Mindszenty készült a rádiónyilatkozatára, amelyet egy szűk körű püspökkari konferencián püspöktársaival átbeszélt. Ezen a megbeszélésen Grősz József kalocsai érsek, Shvoy Lajos székesfehérvári püspök és Pétery József váci püspök vett részt. A korabeli feljegyzések, visszaemlékezések szerint nem volt feszültségektől mentes a találkozó, de abban megállapodtak a főpapok, hogy minden egyházmegye vezetője hívja vissza a békepapokat a vezető állásokból. Ez az intéz­kedés az 1951 óta működő, az egyházak életét ellenőrző és befolyásoló Állami Egyházügyi Hivatal tevékenységének aláaknázása volt. Ezt követően a Hivatal ön­állósága is megszűnt, de nem emiatt telt hosszú évekbe, amíg vissza tudták állítani az 1956. októberi állapotokat az egyházak vezetésében. Mindszenty ’56-os megszó­lalása, a békepapok elmozdítása és az Állami Egyházügyi Hivatal iratainak lefoglalása véleményem szerint nagyobb bűn volt, mint az 1949-es perében ellene felsorakoz­tatott vádpontok. A kádári pártállam kemény fellépést, határozott elutasítást alakított ki Mindszenty személyével, helyzetével kapcsolatban. Ebben döntő szerepet játszott 1956. november 3-án este 20 órakor a Parlament épületében működő Szabad Kossuth Rádió stúdiójából elmondott beszéde. Aznap nemzetközi sajtótájékoztatót is tartott a bíboros és este került sor rádiónyilatkozatára", ami november 4-e után Mindszentyvel szembeni támadások egyik legmeghatározóbb mozgatórugója lett. A rendszerváltozásig nem sokan ismerhették meg a szöveget, nem véletlenül. A ká­dári propaganda minden rágalommal illette a nyilatkozót és beszédének tartalmát, de ezt úgy tették, hogy a beszédet nem hozták teljes terjedelmében nyilvánosságra, abból tendenciózusan ragadtak ki részleteket. Ha meghallgatjuk, vagy elolvassuk ezt a beszédet, akkor sokkal inkább az egyensúlykeresés, a helyzet rendezése hallatszik ki belőle, mintsem a felforgatás, vagy a lázítás. Mindszenty elsőként fogalmazta meg, hogy ezek a történelmi napok nem a forradalom, hanem a szabadságharc kate­góriájába helyezhetők. Mindszenty november 3-án este elmondott beszéde után meglátogatta Tildy Zol­tánt és feleségét a parlamenti lakásukban, majd visszatért a prímási palotába. Hajnali Varga: A forradalom hangja... 461-463. o. http://rnek.niif.hu/01900/01937/html/szerviz/dokument/minclsts.htm Mészáros István: Kik „a bukott rendszer örökösei”? Adalékok Mindszenty és Nagy Imre viszo­nyához. Vasi Szemle, LX. évf. (2006) 5. szám. A beszédről lásd M. Kiss Sándor: A Mindszenty beszéd 1956. november 3-án. In Markó György- Schmidt Mária (szerk.): Korrajz 2013. Hogy jobban értsük a huszadik századot. Konferenciák 2012-2013. Budapest, 2014, XX. Század Intézet, 82-91. о. /А XX. Század Intézet Évkönyve 2013./

Next

/
Thumbnails
Contents