Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)

Soós Viktor Attila: A Katolikus Egyház 1956-ban, különös tekintettel Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek szerepére

A KATOLIKUS EGYHÁZ 1956-BAN 337 A papság, a hívek körében jelen volt, elevenen élt Mindszenty kiszabadításának a vágya. A Katolikus papok Rómahű Csoportja (KAPARÓCS) 1956. október 23-i keltezéssel egy hét pontos listát küldött az Állami Egyházügyi Hivatalnak, melynek negyedik pontja Mindszenty Esztergomba történő visszatérését követelte. A Szabad Európa Rádió október 25-én Mindszenty kiszabadításáért indított kampányt.5 A rétsági honvédtisztek Pálinkás-Pallavicini Antal vezetésével Felsőpetényből 1956. október 30-án hozták el Mindszenty Józsefet Rétságra, ahonnan másnap reggel vitték Budapestre.6 Mindszentyt a Nagy Imre vezette kormány rehabilitálta azzal, hogy elismerte: 1948-ban az ellene indított eljárás minden törvényes alapot nélkülözött, és az ellene emelt vádak alaptalanok voltak. Mindszentyt a budai Vár­ban lévő Prímási Palotában számos hazai és nemzetközi médium kereste fel, akiknek interjúkat adott. XII. Piusz pápa táviratban üdvözölte a kiszabadult bíborost. Novem­ber 1-én a kormány tagjai úgy döntöttek, hogy felkeresik Mindszentyt és tárgyalást folytatnak vele a Nagy Imre kormány melletti nyilatkozat megtétele miatt. Tildy Zoltán vezetésével kereste fel egy küldöttség Mindszentyt, mely látogatásról elég részletesen beszámolt 56-ról írott visszaemlékezésében.7 Nemcsak a felekezetek korábbi vezetői szabadultak ki és tértek vissza korábbi állomáshelyükre, hanem a forradalom alatt kiszabadultak azok az egyházi személyek is - papok, lelkészek, szerzetesek -, akik az 1945 után kiépülő és egyre nagyobb teret nyerő, majd 1948-tól egypárti diktatúrát megvalósító kommunisták börtöneiben sínylődtek és nem érintette őket az 1953-as amnesztia. A budapesti Gyűjtőfogház celláit október 30-án nyitották meg a felkelők, miután az ÁVH-s őrség puskalövés nélkül megadta magát. A rabok szabadulási papírjára november 1-jei dátumot írtak. Innen szabadult többek között Endrédy Vendel ciszterci szerzetes, zirci apát, Hagyó Kovács Gyula ciszterci jószágkormányzó, Huszár Jenő kalocsai főegyházmegyés pap, Bíró Lajos pécsi egyházmegyés pap, Gigler Károly esztergomi kanonok, Fazekas László és Harangozó Ferenc szombathelyi egyházmegyés pap, valamint Tüli Alajos jezsuita szerzetes, ők voltak az elsők, akik bár 1956. október 23. után szabadultak, de 1957. március 1-jén, majd azt követően egészen március 14-éig bezárólag ismét letartóztatásra kerültek. Minderre azért volt szükség, mert a Kádári hatalommegszilár- ditás és megtorlás félt egy március 15-i megmozdulástól, ezért minden „reakciós”, problémát jelentő személyt igyekeztek letartóztatni. Közel 70 egyházi személyt vettek így őrizetbe, akiknek egy része a forradalom napjaiban szabadult. Balogh: Mindszenty... 1003. o. 6 Balogh: Mindszenty... 1005—1014. o. Mindszenty József: 1956. írások a hagyatékból. Kovács Attila Zoltán-Soós Viktor Attila (szerk.), Budapest, 2016, Szépmíves Könyvek.

Next

/
Thumbnails
Contents