Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Soós Viktor Attila: A Katolikus Egyház 1956-ban, különös tekintettel Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek szerepére
336 SOÓS VIKTOR ATTILA keretén belül, főosztályként működött tovább, igaz elnevezése - Egyházügyi Hivatal - ennél többet mutatott. 1956, de különösen a forradalom nem jelentett fordulatot az egyházpolitikában. Az állampárt által 1945-től tárgyalással, megszorítással, fizikai fenyítéssel, terrorral kialakított egyházpolitika csődöt mondott. Eltűnt a Magyar Dolgozók Pártja. Romjain számos régi káderral, köztük a legelsővel, Kádár Jánossal, ugyanaz a politika tért visz- sza csak más néven - Magyar Szocialista Munkáspárt más színben. Az egyház- politikában érdemben sem személyi, sem intézményi változások nem következtek be. hiszen ugyanazok felügyelték az egyházpolitika végrehajtását. Az Állami Egyházügyi Hivatal vezetésében nem következett be változás. Az tény, hogy az Állami Egyházügyi Hivatal önállósága megszűnt, betagozták a Művelődésügyi Minisztériumba, de ez nem egyedi példa volt, hiszen számos intézmény önállósága szűnt meg 1956 végén. De érdemi, akár szerkezeti, akár működési változások nem következtek be, az egyházakkal kapcsolatos politikában. Az Állami Egyházügyi Hivatal vezetői és budapesti, valamint vidéki munkatársai sorra hagyták el hivatali munkahelyüket a forradalom alatt, mintegy beismerve, hogy félnek és nem tudnak azonosulni korábbi intézkedéseikkel. Ugyanakkor a pártállam által támogatott, a kommunistákhoz lojális békepapokat az egyházmegyék vezetői mozdították el vezető pozícióikból. Katolikus papok szabadulása 1956-ban Az egyes felekezetek vezetői, akik a kommunista diktatúra kiépülése és térnyerése alatt üldöztetést, börtönbüntetést szenvedtek, nemcsak komoly tisztelettel bírtak saját egyházukon belül, de alapvető elvárás volt, hogy börtönbüntetésüket, házi őrizetüket - mivel ezek jogtalanok voltak - szüntessék meg és kapják vissza tisztségüket. Mindszenty József bíborost, esztergomi érseket 1948. december 26-án tartóztatták le az Államvédelmi Hatóság emberei Décsi Gyula vezetésével.4 Kihallgatására, vizsgálati eljárására az Andrássy út 60-ban került sor, ügyében a Budapesti Népbíróság külön tanácsa hozott elsőfokú ítéletet 1949. február 8. napján, életfogytiglani börtön- büntetésre ítélték, melyet a II. fokon eljáró Népbíróságok Országos Tanácsa 1949. július 9-én meghozott ítéletével helyben hagyott. Először a Gyűjtőfogházban raboskodott, majd átvitték a Conti (ma Tolnai Lajos) utcai Állambiztonsági Büntetőintézetbe, ahol 1954. május 13-ig tartották fogva, ezután újból a Gyűjtőfogház rabkórházában őrizték. 1955. július 17-én szállították Püspökszentlászlóra, november 2-től Felsőpetényben raboskodott. Mindszenty életútjára lásd: Balogh Margit: Mindszenty József (1892—1975). l-II. köt. Budapest, 2015, Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont.
