Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kládek László: "...recsegve begerjed a "lármafa"...". A hangos híradók kora
A HANGOS HÍRADÓK KORA 257 erősítő gócba vezérlő vonal (telefonvonal) kiépítése történt. Ady Endre utca - Görög Hősök útja - Somogyi Béla u. - Kossuth tér és Fürdő utca vannak ellátva az első lépcsőben hangos híradó szolgálattal, összesen 33 db hangszóróval. ”13 Összevetve e berendezések árát az ötvenes évek bér- és árviszonyaival14, horribilis összegeket olvashatunk a fennmaradt számlákon és reklámlapokon. Magán- személyek számára ezek az eszközök szinte megfizethetetlenek voltak, de a tanácsok költségvetését is nagyon megterhelte a berendezések beszerzése és a hálózat kiépítése, ezért gyakran kellett hitelt felvenniük vagy a felettes szerv (járási tanács) segítségét kérniük. A berendezés hivatalos megnevezése hangos híradó volt, különírva! (A két világháború között a hangosított filmhíradókat nevezték így, mig az 1940-es évek végén a Magyar Rádió hírműsorának is ez volt a címe). A testületi jegyzőkönyvekben és a sajtóban is gyakran egybeírva láthatjuk a kifejezést, aminek nemcsak a pongyolaság volt az oka, hanem az is, hogy a berendezés hozzátartozott az emberek mindennapi életéhez, bár a szétharsogott hírek nem sok esetben köny- nyítették meg a hallgatók életét. Erre utal, hogy a közbeszédben lármafának15 *, 13 MNL KEML 601 b. Tatai Városi Tanács VB. Iktatott iratok 1959-1989 1959. évi községfejlesztési beszámoló, szám nélkül. 14 „Az ötvenes években tulajdonképpen csak »drága és még drágább« cikkek voltak. [...] A marhahús fogyasztói ára 1952-ben 21 Ft/kg volt az 1949. évi 8,40 Ft/kg-mal szemben. A felvásárlási árat ugyanakkor a vágómarhára az 1949. évi 3,18 Ft-tál ellentétben 2,93 Ft-ra csökkentették. A sertéshúsnál 1949-ben 11,90 Ft, 1951-ben 16 Ft, 1952-ben 28,90 Ft volt a fogyasztói ár, míg a hízott sertés felvásárlási ára 1949-ben 7,40 Ft, 1951-ben 13 Ft, 1952-ben pedig 8,95 Ft, és hasonlóképpen csökkent a süldő sertés felvásárlási ára is. Ez a túlzottan magas árszint a következő években részben már tarthatatlanná vált, ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy 1956-ig bezárólag az egyes években a fogyasztói árak csökkentek, és a felvásárlási árak emelkedtek. ” Marton Ádám: Infláció, fogyasztói árak Magyarországon a második világháború után I. (1945- 1968). In: Statisztikai Szemle, 90. évfolyam 5. szám: http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2012/2012_05/2012_05_373.pdf. Utolsó letöltés: 2017. április 10. Bencsik Péter: Jövedelmek, fogyasztás (PDF) 2002 Lásd még: Függelék 1. táblázat Bérek, jövedelmek, árindex és fogyasztás alakulása 1950 és 1960 között.. 15 A lármafa eredetileg magaslatokon elhelyezett, az ellenség közeledését, a közvetlen veszélyt fényés füstjelekkel jelző hírközlő eszköz. Földbe ásott 8-9 m hosszú rúd, amelynek felső részére szurkos szalmacsóvákat kötöttek. A szalmakötél vége, amellyel az egészet körültekerték, leért egészen a földig, és a mellé rendelt őrszem azt gyújtotta meg, amikor az ellenséget észlelte. Látótávolságra helyezték el a következő lármafát, amit őrzője azonnal meggyújtott, ha a szomszédos lármafát füstölni látta; így a lármafák egész láncolata rövid idő alatt jelezte a veszélyt. Éjszaka a lármafa fénye, tüze adott jelt a katonaság mozgósítására és a lakosság menekülésére. A szóösszetétel első tagja eredetileg a katonai szaknyelv szava és ’riadó’jelentésben használatos.
