Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Iván László: "A víz... kiöntéssel fenyeget, ha még néhány lábat árad" - Az 1876. évi esztergomi árvíz
92 IVÁN LÁSZLÓ Jelen dolgozat célja: a rendelkezésre álló forrásadatok felhasználásával a témának kellő mélységben való feldolgozása: az 1876. évi esztergomi árvízi események kronologikus rendben történő bemutatása, valamint az ár levonultát követő helyre- állítási munkálatoknak a taglalása. Röviden a forrásokról. A forrásadottság tekintetében, meglehetősen vegyes a kép. A témára vonatkozó elsődleges írott forrásokat ma alapvetően a Magyar Nemzeti Levéltár területileg illetékes taglevéltárában, a Komárom-Esztergom Megyei Levéltárban, illetőleg magában a központi levéltárban (Országos Levéltár) kell keresnünk. Előző esetben szerencsésnek kell magunkat tartanunk, hiszen a vonatkozó állagok: az esztergomi sz. kir. városi tanács közgyűlési, valamint tanácsülési jegyzőkönyveinek a sorozata teljesnek mondható; ráadásul a jegyzőkönyvekhez tartozó iratanyag egy része is, köztük a táviratok, illetve távirat-fogalmazványok - éppen az árvízi dokumentumok -, dacára a múltbéli gyakori selejtezéseknek, a rendelkezésünkre áll. Utóbbi esetben már más a helyzet: az árvízi ügyekben akkor illetékes Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium Útépítészeti, Vízépítészeti és Vasúti Főosztályának iratai, hasonlóképpen a múltbéli nagyarányú selejtezéseknek köszönhetően, nagyrészt megsemmisültek, csak imitt-amott maradt belőlük mutatóba egykét darab. E borzasztó hiány felett érzett szomorúságunkat csak az enyhíti, hogy a távirati-iratok (Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium, Távirda- ügyosztály) viszont csaknem teljes egészében fennmaradtak - valami csoda folytán nem selejtezték meg őket. Fontos, témába vágó iratok találhatók továbbá a Prímási Levéltárban (Esztergom). Itt elsősorban az árvízkárosultak segélyezése kapcsán keletkezett, döntően gazdasági vonatkozású dokumentumokat kell megemlítenünk (Simor János érsek titkos levéltárába tartozó iratok). Az elsődleges források közé sorolhatjuk még a korabeli napilapok hasábjain megjelent hivatalos jelentéseket, továbbá a szemtanúk által beküldött ún. olvasói leveleken alapuló árvízi tudósításokat. Mind a korabeli helyi (esztergomi), mind pedig a fővárosi lapokban bőséggel találkozhatunk velük. Egyéb híradások, illetve tudósítások esetében azonban e lapok szavahihetőségükkel esetenként meglehetősen csínján kell bánni - a megfelelő helyen majd utalni fogunk erre.4 * * * 4 A tanulmány megírásához alapul szolgáló források és egyéb szakirodalmi művek jegyzékét lásd jelen dolgozat végén, a Felhasznált források címszó alatt.
