Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Horváth Attila: Az Almásfüzítői Timföldgyár 1956-ban, a Timföldgyári Munkástanács tevékenysége
86 HORVATH ATTILA Pejó András (Sükösd, 1911-1985.) Almásfüzitői Timföldgyár kikeverő üzemrész szűrőkezelője, üzemi munkástanácstag. Kisparaszti származású család gyermekeként Sükösdön végezte el az elemi iskolát. Fodrászsegéd Faj szón, majd 1945-1948 között Budapesten. 1944-1947 között MKP tag. 1948-tól a villányi termelőszövetkezetben, 1951-től az Almásfüzitői Timföld- gyárban dolgozott. Kezdetektől részt vett munkahelye forradalmi eseményeiben: 1956. október 25-én két társával a gyárigazgató és a pártbizottság előtt követelték a munkástanács megalakítását és Kollok Péter párttitkár lemondását. Az október 27-én megválasztott timföldgyári ideiglenes munkástanács tagja lett, és december 5-én beválasztották a végleges üzemi munkástanácsba is. Ugyancsak tagja volt október 28-án a Nagy Imre kormányhoz Budapestre felutazó küldöttségnek. A Nagy-budapesti Központi Munkástanács által kezdeményezett kétnapos (december 11-12.) sztrájk idején a Nagykolónia kijáratánál hazaküldte a munkába indulókat. December 13-án egyik szervezője volt a munkástanácsot gyalázó és a Kádár-kormányt éltető feliratok le- meszelésének. 1957. február 7-én Dr. Csiky János letartóztatásának megakadályozása érdekében mozgósította Almásfüzitő lakosságát, 80-200 embert, a megérkező karhatalmisták tömegoszlatás közben őt is megverték, még aznap este több társával együtt őt is letartóztatták. A Legfelsőbb Bíróság 1958. május 30-án 3 évi börtön- büntetésre ítélte. 1959. április 7-én amnesztiával szabadult. Nyugdíjazásáig a Bokodi Hőerőműben dolgozott.142 Simonyi Antal (Újvidék, 1918. 01. 02.-1970. 01. 15.) Almásfüzitői Timföldgyár gépműhelyének osztályvezetője, munkás tanácstag. Apja MÁV üzemi altiszt. Trianon után édesapja nem tette le a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak a hűségesküt, ezért a családot Magyarországra deportálták. Győrött 4 polgárit és egy textilipari szakiskolát végzett el. Első munkahelye a Győri Textilipari Szövőgyár volt. 1944-ben behívták katonának, amerikai fogságba került. Hazatérése után műszaki ügyintézőként dolgozott 1947-től a Körösi Lajos féle Gyermekkocsi, Acél és Fémáru Üzemben, majd 1949-től a Kisalföldi Gépgyárban. 1952-ben művezetőként helyezkedett el az Almásfüzitői Timföldgyárban. Jó munkája eredményeként 1953-ban a gépműhely osztályvezetőjének nevezték ki. 1956-ig összesen 10 újítását fogadták el, több kitüntető oklevelet és sztahanovista címet is kapott. Kaptay: i. m. 45-46. o.; MNL KEML XXV.4.C. B.551/1957. Komárom-Esztergom Megyei Bíróság NT. 12/1993/4. 3. o., Pejó András kihallgatási jegyzőkönyve (1957. 08. 08.), 240-242. o., Esztergomi Megyei Bíróság elsőfokú ítélete. (1958. 01. 30.), 11-12. o.
