Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)

Horváth Attila: Az Almásfüzítői Timföldgyár 1956-ban, a Timföldgyári Munkástanács tevékenysége

AZ ALMÁSFÜZITŐI TIMFÖLDGYÁR 1956-BAN 77 vonultak ki azután a dolgozók. ”165 A szovjetek akciójáról a bírósági tárgyalási jegy­zőkönyvben, az abban részt vett pártalkalmazottét kivéve, csak a timföldgyáriak másodkézből vett információi kerültek rögzítésre. A munkástanács elnökségi ülését irányító Koczkás Zsigmond szerint nem sokkal a meszelések befejezése után futott be a segélykérő telefonhívás az olajipari üzemtől.166 A kivonulókkal tartó Pejó András úgy emlékezett, hogy a meszelésről munkahelyükre visszatérve értesültek a riasztásról, az üzemrészekből kitóduló munkásokkal együtt rögtön megindultak az olajipari vállalat felé, de mire odaértek, már csak az onnan üresen távozó szovjet gépkocsival találkoztak.167 Az bizonyossággal állítható, hogy a konfliktushelyzet az almásfüzitői gyárüzemek alkalmazottai által tömegesen és demonstrati van végrehaj­tott felirat lemeszelések miatt alakult ki. Molnár Aladár Kürthy Józseftől úgy értesült, az oroszok azért akarták elhurcolni, mert mint munkástanácselnököt, őt tartották felelősnek a meszelési akcióért.168 Kürthy Józsefnek az Almásfüzitői Kőolajipari Vál­lalat elé kivonult dolgozók, mintegy 2000 fős tömeg előtt tartott beszéde után a nép­gyűlés úgy döntött, hogy vészhelyzet esetén a törvénytelen letartóztatások sikeres megakadályozása érdekében a három szomszédos gyár szirénajellel fogja értesíteni egymást.169 A timföldgyári munkástanács elnöksége a szőnyi és almásfüzitői olajipari üzemek küldötteinek jelenlétében még aznap csatlakozott a munkások döntéséhez oly formában, hogyha illetéktelen személyek akarnak jogtalanul letartóztatni valakit, azt tőlük telhetőén megakadályozzák.170 Almásfüzitőn valószínűleg a munkások hatá­rozott és összehangolt fellépésének volt köszönhető, hogy a karhatalom helyi erői február elejéig további erőszakos cselekmények végrehajtását nem kísérelték meg. A megtorlás február 7-én kezdődött meg Almásfüzitőn. A Komárom Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztályának utasítására az esti órákban a Komáromi járási Rendőrkapitányság három munkatársa szállt ki Dr. Csiky János lakására házkutatás, majd őrizetbe vétel foganatosítása végett. A hatóság jelenlétét észlelő környékbeliek riasztására a háztömböt egy ügyészségi jelentés'71 szerint 80-100, a házkutatást végző nyomozó alhadnagy szerint172 150-200 főből álló csoportosulás vette körül. Pejó András, miután értesült a rendőrségi intézkedésről, nyomban felsietett Csiky lakására: „Be is engedtek és megnéztem mi a helyzet. 165 166 167 168 169 170 171 172 Uo. 415. o. Uo. 419. o. Uo. 382. o. Uo. 379. o. Uo. 422. o. Uo. 375., 406. o. MNL KEML XXV. 10.a. 1957.Ig.III.3-2/23. Komárom Járási Ügyészség eseményjelentése. (1957. 02.08.) MNL KEML XXV.4.C. B.551/1957. Esztergomi Megyei Bíróságon tartott elsőfokú bírósági tár­gyalásjegyzőkönyve. 423. o.

Next

/
Thumbnails
Contents