Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Horváth Attila: Az Almásfüzítői Timföldgyár 1956-ban, a Timföldgyári Munkástanács tevékenysége
62 HORVATH ATTILA ségük az ipari munkásság köréből került ki, értelmiségi munkatársakat - öt főt79 - csak az iroda delegált. Az alkalmazottak részlegenként, titkos szavazással választották meg küldöttjeiket, elsősorban azon személyeket, akik szakmai múltjuk, emberi magatartásuk miatt közmegbecsültségnek örvendtek, mint például Csiky Jánost, Zákány Zoltán főmérnököt és Zsigmond György főtechnológust, akiket az irodai részleg, vagy Simonyi Antal osztályvezetőt, akit a gépműhely delegált a munkás- tanácsba. A műszaki gyárvezetés és szakértelmiség általános köztiszteletből fakadó legitimitását, elfogadottságát jelzi, hogy annak ellenére, hogy az újonnan alakult munkás-önigazgatási testület túlnyomó többségét ipari dolgozók alkották, a munkástanács fő tisztségviselőinek vezető beosztásban dolgozó értelmiségieket választottak. Az első ülésről készített kézírásos feljegyzés szerint az egyik hozzászóló így nyilatkozott: „Műszaki vezetés kell és az adjon választ, milyen irányvonalat kell követni. ”so A munkástanács elnöke Zákány Zoltán, titkára Dr. Csiky János, alelnöke Molnár Aladár lett.81 A forrásokból egyértelműen kiderül, hogy a tanács miért őket tisztelte meg bizalmával. Egy hónappal később a munkástanács az alábbi okokkal indokolta Zákány Zoltán gyárigazgatóvá való kinevezésére tett javaslatát: „Zákány Zoltán az üzemet hosszú évek óta nagy szaktudással és odaadással vezeti, magatartásával és a dolgozók érdekei melletti határozott kiállásával a gyár összes dolgozóinak teljes bizalmát szerezte meg. ”82 Molnár Aladár Csiky Jánossal kapcsolatban a bírósági tárgyalásán feltett ügyészi kérdésre ezt a választ adta: „Csiky népszerű ember volt, jogvégzett ember és ezért választották be a munkástanácsba, meg azért, Az aránytalanság (ipari dolgozók nagyarányú képviselete a tanácsban) kiküszöbölése érdekében a december 5-i végleges munkástanács-választáskor hatra emelték az irodai részleg által megválasztható értelmiségi jelöltek létszámát. Az irodán dolgozók létszáma 88 fő volt, a körülbelül kétszer nagyobb létszámú üzemegységek csak 4-5 munkástanács tagot választhattak. MNL KEML XXV.4.C. B.551/1957. Esztergomi Megyei Bíróságon tartott elsőfokú bírósági tárgyalás jegyzőkönyve. (1958. 01. 14.), 405. o. MNL KEML XXV.4.C. B.551/1957. Almásfüzitői Ideiglenes Munkástanács 1956. október 27-i alakuló ülésén készített ceruzával írt feljegyzés. 499-500. o. A feljegyzés készítője nem beazonosítható, Náfrádi József (1957-ben kalkulációs osztályvezető) bíróságon tett tanúvallomásában megemlítette, hogy a timföldgyári ideiglenes munkástanács első ülésén az üzemi szakszervezeti bizottság tagjaival együtt ő is részt vett és Galgán Ferenc üb. elnök kérésére jegyzőkönyvet is vezetett. Végig nem lehetett jelen a tanácskozáson, mert mint senki által meg nem választott illetéktelen személyt, kitessékelték a tanácsteremből. MNL KEML XXV.4.C. B.551/1957. Esztergomi Megyei Bíróságon tartott elsőfokú bírósági tárgyalás jegyzőkönyve. (1958. 01. 15.), 408. o. MNL KEML XXV.4.C. B.551/1957. Esztergomi Megyei Bíróságon tartott elsőfokú bírósági tárgyalásjegyzőkönyve. (1958. 01. 20.), 424. o. MNL KEML XXV.4.C. B.551/1957. Almásfüzitői Timföldgyár Ideiglenes Munkástanácsának a Vegyipari Minisztérium részére felterjesztett javaslata Klementisz Sándor igazgató leváltása tárgyában. (1956. 11.23.), 355-356. o.
