Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Horváth Attila: Az Almásfüzítői Timföldgyár 1956-ban, a Timföldgyári Munkástanács tevékenysége
52 HORVÁTH ATTILA szobás lakásból álló, üzletekkel és szociális létesítményekkel, gőztávfűtéssel ellátott lakótelepen nyújtottak megfelelő lakhatási feltételeket.2' A lakásépítkezések ellenére azonban a szocialista ipartelepeken általános lakásínség Almásfüzitő lakosságát is sújtotta, 1956-ban a timföldgyár alkalmazottai közül körülbelül 110 fő lakásigénylési kérelmét több éve húzódó eljárás után sem bírálták még el.24 A szükséges munkaerőt ezen kívül a környező települések (Dunaalmás, Neszmély, Szomód, Vértesszőlős) mezőgazdasági munkákból már megélni nem tudó lakossága szolgáltatta. A timföldgyári műszaki értelmiség krémje még az 1945 előtti időszakban szerezte magas fokú szakképesítését. A hadiipar stratégiai érdekeit szem előtt tartó szovjet gyárvezetés, majd 1954-ben a szakiránoyítást átvevő Vegyipari Minisztérium bizonyos fokú védettséget és karrierlehetőséget biztosított azoknak a műszaki értelmiségieknek, akiket származásuk, illetve 1945 előtti pályafutásuk miatt „osztályidegenként” tartott számon a helyi pártvezetés. Zákány Zoltánt, akinek a káderlapján az szerepelt, hogy „Bár munkáját igyekszik elvégezni, bíráló megjegyzéseket tesz, a mérnöki kart is igyekszik ilyen irányban befolyásolni, nem végez pártmunkát, nem megbízható. ”25, a szovjetek tették meg Almásfüzitőn főmérnöknek, és munkáját több kitüntetéssel honorálták. Az ún. kollegiális állam szocialista gyárvezetési modellből adódóan az üzemi MDP-alapszervezet funkcionáriusai állandóan beleszóltak azokba a szakmai kérdésekbe is, amelyekért a műszakiak voltak felelősek, a felmerülő műszaki problémákért a szakértelmiségieket téve felelőssé, áskálódásukat egyszer Olszkij26 gyárigazgató a következő szavakkal hárította el: „Maguknak az a feladatuk, hogy mozgósítsák a tagságot, minket pedig hagyjanak dolgozni. "21 A műszaki értelmiség és a helyi pártvezetés konfliktusokkal terhelt viszonyából adódott, hogy míg az ipari dolgozók 20%-ot meghaladó része volt MDP-tag, addig a timföldgyár gazdasági és politikai munkáját az MDP Komárom Járási Végrehajtó Bizottságának értékelő 1954. novemberi jelentés észrevétele szerint: „Műszaki vezetőink 90%-a pártonkívüli s ennek következtében nem volt meg a kellő együttműködés a párt, a szak- szervezet és a műszakiak között. ”28. A kétkezi munkásság, különösen a pártonkívüli Szűcs: i. m. 12. o. MNL KEML XXV.4.C. B.551/1957. Almásfüzitői Timföldgyár Ideiglenes Munkástanácsának javaslata a Vegyipari Minisztérium részére Klementisz Sándor gyárigazgató leváltása tárgyában. (1956. 11. 23.), 355-356.0. Kaptay: i. m. 50. o. P. Olszkij: 1951-től az Almásfüzitői Timföldgyár szovjet állampolgárságú igazgatója. Szűcs: i. m. 13. o. Kaptay: i. m. 48. o. MNL KEML XXXV.34. 1. cs. 44. ő. e. Jelentés az MDP Komárom Járási Végrehajtó Bizottság 1954. november 17-i ülésére az Almásfüzitői Timföldgyárban folyó gazdasági és politikai munkáról. (1954. 11. 16.), 141. o.
