Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Horváth Attila: Az Almásfüzítői Timföldgyár 1956-ban, a Timföldgyári Munkástanács tevékenysége
48 HORVÁTH ATTILA könyvek - támaszkodtam. Az események rekonstruálását megnehezítették a megtorlásban részt vállaló helyi pártvezetők, rendőrnyomozók, ügyészek által keletkeztetett manipulált források. Ugyanis a vádat megkonstruáló helyi államvédelmi és ügyészi szervek, a kádári megtorló politika irányelveihez igazodva, az Almásfüzitői Timföldgyárban lezajlott eseményeket összeesküvésként láttatták. A timföldgyári „ellenforradalom” okozta károkért3 felelőssé tehető bűnbakokat kreáltak. Elsősorban az általuk jobboldali „horthysta elemnek” titulált vezető tisztviselők, műszaki értelmiségek ellen - Dr. Csiky János, Molnár Aladár4, Dr. Vértesffy László5, Fessler József6 - indítottak nyomozást, azzal vádolva őket, hogy „Az 1956. évi október hó 23-át követő ellenforradalmi események alatt, illetve ezt követően az Almásfüzitői Timföldgyárban Dr. Csiky János és hasonló ellenforradalmi beállítottságú társai ragadták kezükbe az üzem irányítását azzal, hogy befurakodtak a munkástanácsba. Úgy a munkástanácsba[n] vitt szerepük, mint a munkástanácson kívüli magatartásuk nag}’- mértékben hozzájárult a vállalat dolgozóinak, illetve azok egy részének megtévesztéséhez. ”7 8. A vádiratban Dr. Csiky Jánosra osztották a főkolompos szerepét, aki a gyár több üzemrészében október 26-án megtartott szovjet és kommunista ellenes „uszító” szónoklataival szerintük elindítója lett az „ellenforradalmi eseményeknek”.3 A tisztánlátást azonban nem csak a megtorlást levezénylők narratívája nehezíti, miszerint a felfordulás „osztályidegenek” és az általuk megtévesztett munkások műve volt, hanem olykor a vádlottak védekezése is, akik érthető okokból a nyo- mozó-és jogszolgáltatási szervek előtt a lehető legenyhébb bírósági ítélet érdekében marginalizálták a gyárban lezajlott október 23-a utáni történések forradalmi jellegét, illetve ezen eseményekben való részvételüket. Hangsúlyozták, hogy jogkövető magatartást tanúsítva, mindig az éppen uralmon lévő kormányok rendelkezéseinek szellemében jártak el, minden intézkedésüket a rend és a közbiztonság fenntartása érdekében hozták. A periratok zömét képező másodlagos források felszínes értelmezésében ebből kifolyólag éppen a timföldgyári október történetének forradal- misága veszik el. Szerencsére azonban Csiky János és vádlott társai peranyagának bizonyítási mellékleteként jó néhány elsődleges forrás is fennmaradt: munkástanács Az Almásfüzitői Timföldgyár főkönyvelőjének a komáromi megyei vezető ügyész részére 1957. 09. 26-án megküldött feljegyzése szerint a gyárat az „ellenforradalmi események” következtében összesen 31 735 ezer Ft. értékű károsodás érte elsősorban a termelés leállása miatt. Az üzemben 1957 februárjában indult újra a termelés. MNL KEML XXV.4.C. B.551/1957. 501. o. Életrajzát lásd a Függelékben. Életrajzát lásd a Függelékben. 6 Életrajzát lásd a Függelékben. 7 MNL K.EML XXV.4.C. B.551/1957. Komárom Megyei Ügyészség 1957.Bül.371.sz. vádirata. (1957. 10. 01.), 254. o. 8 Uo. 254-255. o.
