Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Wencz Balázs: Bády István az állambiztonság célkeresztjében
BÁDY ISTVÁN AZ ÁLLAMBIZTONSÁG CÉLKERESZTJÉBEN 369 Gyűjtés a forradalmárok családtagjainak Három évvel később, 1960. június 2-án kelt az a dokumentum, melyben Kollár Sándor és Abrahám István rendőr főhadnagyok arra tettek javaslatot Gáli István rendőr őrnagynak, hogy Bády Istvánról a rendelkezésre álló adatok következtében szükségessé vált a személyi dossziét megnyitása. Megállapították ugyanis, hogy Bády az általa megbízhatónak vélt körökben „ellenséges” véleményeket és kijelentéseket tesz, rendszerváltozásban és a III. világháború kirobbanásában reménykedik. Emellett az állambiztonság emberei egy évvel a dossziényitási javaslatot megelőzően tudomást szereztek arról is, hogy a forradalom és szabadságharc esztergomi eseményeiben részt vett és elítélt személyek hozzátartozóinak gyűjtést szervezett, ezt azonban 1959 júniusában még nem tudták konkrét bizonyítékokkal alátámasztani. 1959. december 15. és 20. között azonban hálózati úton megérkezett a várt információ, ugyanis Bády személyesen kereste fel a gyűjtés céljából az Esztergomi Nemzeti Bizottság volt tagját, aki „Rózsa” fedőnéven az állambiztonság ügynöke volt.35 Az 1959. december 23-án kelt jelentésében először Bády forradalmi szerepével kapcsolatos személyes tapasztalatait vetette papírra, mely kapcsán kifejtette, hogy Bády „ az ellenforradalom után, tudomásom szerint egyszer volt begyűjtve és az városszerte meglepetést keltett, hogy a tanács elnöke, akinek mindenről volt tudomása, ilyen könnyen »megúszta« a dolgot ugyanakkor, mikor más tanácstagok, akik végeredményben az ő utasításai szerint cselekedtek, súlyos börtönbüntetéseket kaptak. ”36 37 Bády István felelősségre vonásának elmaradásával kapcsolatban „Rózsához” hasonló véleményt fejtett ki Zséger László is (aki a Horváth Csaba és társai per másodrendű vádlottjaként 8 évet kapott), aki szintén furcsállta azt, hogy Bádynak mint a nemzeti tanács elnökének semmi „bántódása” nem esett. Szerinte mindez azért történhetett meg, mert Bády a rendőrség és a párt utasítására lett a tanács elnöke, ami által elkerülhette a felelősségre vonást. '7 Ez utóbbi állítás igazolására eddig nem találtunk meggyőző forrást, ellenben a politikai rendőrség nyomozóinak véleménye szerint Bády a kitűnő politikai összeköttetései, kapcsolatai miatt kerülte el a perbefogást. Visszatérve a gyűjtésre, közelebbről is Rózsa 1959. évi karácsonyi jelentésére, abban a következőket olvashatjuk: „A múlt hét végén üzenetet küldött [mármint Bády - W. B.] hogy karácsonyhoz ismét beindították a gyűjtést és hivatkozva a nyári beszélgetésünkre, kért, hogy én is járuljak hozzá. Én előbb tájékozódni akartam, Uo. 39—41. o. ' Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (továbbiakban: ÁBTL) 3.1.2. M-29263 Rózsa fn ügynök. 144. o. 37 Uo. 316. o.
