Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Wencz Balázs: Bády István az állambiztonság célkeresztjében
367 BÁDY ISTVÁN AZ ÁLLAM BIZTONSÁG CÉLKERESZTJÉBEN javadalmazásnyi lőszerrel, valamint kivontattak 4 db 57 mm-es páncéltörő ágyút is. A nemzetőröket beosztották az ütegek mellé, s két löveggel a 1. sz. főút leányvári végén, a másik kettővel pedig Tokod-Altáró irányába foglaltak tüzelőállást. Más adatok szerint öt löveget vontattak ki, s állítottak fel Dorog főtere s a Tüzép-telep közötti térségben. Az esztergomi gépesített hadosztály városban maradt csekély erőiből még november 5-én is történtek kezdeményezések valamifajta ellenállásra. A 34. tüzérezred egy osztálya például felfegyverkezve nyugat felé indult, ám Nyergesújfalun átadták felszereléseiket a Viscosa gyár őrségének és szétszéledtek. A tatabányai forradalmi bizottság két nappal korábbi példáját követve november 6-án Esztergom Város Nemzeti Tanácsa is küldöttséget menesztett a tatai szovjet parancsnokságra. A Bády István vezette delegáció megállapodott a szovjetekkel, hogy gondoskodnak a rend és nyugalom biztosításáról, amennyiben a szovjet csapatok nem vonulnak be a városba. Erre a szovjet parancsnok ígéretet is tett. A nemzeti tanács az elnök hazatértét követően felhívásban szólította fel Esztergom lakosságát a fegyverek haladéktalan leadására és a munka másnapi felvételére, továbbá kijárási tilalmat rendeltek el 22 órától reggel 6-ig. Esztergomban Felczán Andor helyőrségparancsnokra hárult a feladat, hogy feloszlassa nemzetőrséget, visszavonja Szabó János alezredesnek a védelem szervezésére vonatkozó megbízását, valamint felhívást adjon ki a rend fenntartásának további menetéről (fegyverek beszolgáltatása stb.). Ezt követően Felczán lemondott beosztásáról. A helyőrségparancsnoki tisztet 8-án a fővárosból visszatért Szendi Dezső vette át, aki rendőrökből, néhány civilből és hadosztály töredékeiből szervezte meg a karhatalmi századot.29 1956. november 5-én Esztergomban is megalakult az MSZMP Városi Ideiglenes Intézőbizottsága, melynek Herbály János lett az elnöke. Ugyanezen a napon Bády elfogadta a Városi Tanács VB. és a Nemzeti Tanács együttes működését, az elkövetkező hetekben ebben a némileg módosult, kettős felállásban intézték Esztergom város ügyeit. A Nemzeti Tanácsot gyengítette, hogy a szovjet katonai intervenció és a Kádár-kormány teremtette bizonytalan helyzetben sok óvatos esztergomi polgár visszahúzódott a közélettől, s a Nemzeti Tanács tagjainak egy része sem mutatkozott a Városházán. Tetézte a problémákat, hogy a Nemzeti Tanácsban már az októberi megalakulásától kezdve jelen volt a hatalommal való kompromisszum-készség és a munkástanács küldöttek pártállammal szembeni forradalmisága is. A belső ellentétek a november 22-23-i kétnapos sztrájk idején éleződtek ki. Bády István a sztrájkot ellenzők csoportjába tartozott, akik mintegy intézkedés gyanánt megfogalmaztak egy hivatalos közleményt, melyben azonban egy szóval sem említik a kétnapos sztrájkot. A város lakossága Szalay Ferenc hirdetményében foglaltaknak megfele29 Germuska: i. m. 233-236. o.
