Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Erdélyi Szabolcs: Nedamtól Komáromig - Komárom településszerkezetének változása a 18-29. században
32 ERDÉLYI SZABOLCS jelenleg- többnyire szőlő, Ó-Szőnynél és ó Szőny határával egyesítetett, s róla átalában ugyan szólunk, egyébiránt némelly régibb esetei Komárom városa történeteivel egyesültek. ” Ó-Szőny leírásánál a következőket olvashatjuk nála: „Az 1630 körül Mocsa és Szőny közt fennforgó határper bíró előtt peralku által döntetett-el. Hogy Monostor, melly most a határnak új Szőny felett Acs felöl való részét teszi és 425 hold szőlőt foglal, hajdan külön határ volt. Komárom városnál közlőit történeti adatokból világos. E pusztát 1581-ben Koppan-Monostor név alatt, a sz. mártoni főapátság bírta... ” 1859-es munkájában már külön nem is említi csupán annyit: „Szőleje a monostori határban van, s 338 holdatfoglalnak el, s meglehetős bort szolgáltatnak... ”95 A Monostori erőd felépítése (1850-1871) sem csökkentette az itteni telkek értékét, bár a hegyközségi iratok szerint gyakori volt a katonaság és a gazdák közötti ellentét. Pusztamonostor lakossága az 1800-as évek második felében 300- 400 fő között változott. Iskolája 1885-ben épült.96 Nagy Herkály puszta Nagy Herkály puszta területe eredetileg a Koppánmonostori bencés apátság birtoka volt és 1659-ben a Zichy-uradalom része lett. Majort és vadászházat építettek benne. Lipszky János térképén (1806) Harkály, helynévtárában (1806) Harka puszta néven találjuk.97 Vályi András 1799-ben a következőket írja Harka pusztáról: „Harka. Szabad puszta Komárom Vármegy. fekszik Ácsnak szomszédságában, mellynek fűiája, határja is hozzá hasonlító. ”98 Nagy Lajos statisztikájában (1828) Komárom vármegyében Harka és Herkály puszta is szerepel, utóbbinál 6 házról és 65 lakosról is tud.99 Fényes Elek 1848-as művében már több mindent megtudhatunk, s így szerepel 1851-ben is: „Herkál, p [puszta] keletre új Szőny; délre Csém; nyugotra Acs; kis részben északra a Duna által határoztatva; kiterjedése 3630 h. ebből 900 h. szántóföld, 200 rét, 140 h. váltó gazdasággal használtatik; 500 h. homok ültetvényerdő; 1890 h. legelő, s mind földesúri majorság. Ezen határ többnyire homokos, de kevés repczét-termő fekete földe is van. Az erdő elsőben nyár-, jegenye-, akácz-, nyír-, és tölgyfákkal jó sikerrel ültettetett ki, 1813 óta pedig fenyőfatenyésztés is kezdetett. Vannak itt derék majorépületek, s a száraz legelőkön átalában nemesített juhtenyésztés. F. u. [földesúr] gr. Zichy János örökösei. ” 1859-ben: „Herkál, O-Szőnyhöz tartozik, 3630 hold területtel, derék fiatal erdővel. Gr. Zichy János örök. bírják. ” Fényes: A magyar birodalom... 164. és 137. o.; uő: Magyarország 1859-ben... 1. köt. 498. o. Számadó: Komárom... 60., 66. o. S 12 - Div. X. - No. 77:1-12. 4. szelvény; Lipszky: Repertorium... 232. о. Vályi: Magyar Országnak... 11. köt. 145. o. Nagy: Notitiae... 136.0. Fényes: A magyarbirodalom... 1. köt. 162. o.; uő: Magyarországgeographiai... 2. köt. 102—103. o.; uő: Magyarország 1859-ben... 1. köt. 506. o.
