Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Miklós Tamás: Esztergom első világháborús emlékművének története
ESZTERGOM ELSŐ VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰVÉNEK TÖRTÉNETE 313 a közönséget, hogy az istentiszteleten s az ünnepségeken vegyen részt s ezzel is fejezze ki háláját és kegyeletét a világháború hősei iránt. ”98 A városi hősi emlékmű felavatásával a hősök napi megemlékezések fő helyszíne értelemszerűen a saját áldozatokat reprezentáló emlékműhöz helyeződött át. A hősök emlékünnepétől függetlenül továbbra is megtartották a november 1-jei kegyeleti ünnepélyeket a szentgyörgymezői hősi temetőben, így már legalább két olyan nap volt évente, amikor a háborúban elesett katonákra emlékeztek meg. 1927. október 23-án rendezték meg első alkalommal Esztergomban a „Névtelen Hősök Stafétáját”. A 2695 méter hosszú kegyeleti futóversenyt a város testnevelési bizottsága rendezte. A résztvevők a Rákóczi térről indultak, a Ferenc József úton a Prímás térre futottak, majd a Kolos hídon keresztül a Mária Valéria úton folytatták útjukat. Átkeltek a Lőrinc- hídon, majd a Széchenyi tér - Bottyán János utca - Jókai utca - Horánszky utca - Kossuth Lajos utca útvonalon jutottak el a verseny céljáig, a Hősi emlékműhöz. A csapatok utolsó váltója a stafétaboton kívül egy koszorúval futott be, amelyet a hősi emlékmű talapzatán kellett elhelyezni. Témánk szempontjából érdekes adalék, hogy az 1928-ban megrendezett kegyeleti stafétán a leventék számára kiírt versenykategóriában az esztergomi iparos- és kereskedő leventék csapata érte el az első helyezést, s ezzel a hősi emlékmű kicsinyített másolatát is elnyerte, amelyet a helybéli honvéd helyőrség tisztikara ajánlott fel." Jól példázza a hősi halott-kultusz és a politika összefonódását a korszakban, hogy 1935-ben a Névtelen Hősök IX. Stafétáját az országzászló avatással is összekapcsolták.100 A hősi halott-kultusz részeként, illetve az áldozatokra való megemlékezés egyik formájaként Esztergomban több közterületet is ennek megfelelően neveztek el. 1926 decemberében a városból kivezető dorogi úttal párhuzamosan haladó második utcát a volt háziezred után Huszonhatos utcának (a mai Bartók Béla utca), míg a Ripáriában101 egy utcát a cs. és kir. 76. gyalogezredről neveztek el (a mai Tompa Mihály utca).102 1927 végén a Mária Terézia utcának a hősök emlékműve körüli része pedig a Hősök tere nevet kapta.103 Ezen területek elnevezésében nagy szerepe volt az első világháborús veteránnak, vitéz Szívós -Waldvogel József ny. áll. táborHősök ünnepe. Esztergom, XXX. évf. 42. sz. (1925. május 31.) 1. o. Kegyeleti staféta. Esztergom, XXX111. évf. 82. sz. (1928. október 24.) 1-2. o. Kegyeleti staféta az országzászlóhoz finiseit. Esztergom és Vidéke, LVI. évf. 79. sz. (1935. október 10.) 3. o. Városrész, az egykori tiszti üdülő területe a Sugár út és a Terézia utca között. A 76-ik gyalogezredről is neveznek el utcát Esztergomban. Esztergom, XXXI. évf. 97. sz. (1926. december 12.) 2. o.; Mindkét utca 1950-ben kapta mai elnevezését. Lásd Pifkó Péter: Esztergomi utcák. 1700-1990. Esztergom, 1990., 42. és 97. o.
