Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Miklós Tamás: Esztergom első világháborús emlékművének története
30Ő MIKLÓS TAMÁS Időközben december 3-án dr. Brenner Antal polgármester-helyettes elnöklete alatt ülést tartott a város Hősi Emlékmű bizottsága, amely során Szilasi József tervét is megvitatták, aki Gróh Istvánhoz hasonlóan szintén a Szent Tamás-hegyre tervezett egy hősi emlékművet. A bizottság a tervet nagyobb méretben kivitelre alkalmasnak találta.68 * Másnap a polgármester levelet írt Lányinak, amelyben az iránt érdeklődött, hogy a művész milyen tiszteletdíj fejében menne el Esztergomba, illetve dolgozná ki az emlékmű tervét. Ugyanakkor utasította a város műszaki ügyosztályát is, hogy 8 napon belül vizsgálja meg a Szilasi-féle terv kivitelezhetőségét a Szent Tamás-hegyen.64 Bleszl Ferenc és Homor főmérnök a helyszínen szemrevételezték az emlékműnek kiszemelt helyet. Homor jelentésében az alábbiak olvashatóak: „[...] meggyőződtünk arról, hogy a fentebb helyen az elképzelhető legszebb kilátás nyílik a városra s így fordítva az itt elhelyezett mű is a város legfőbb helyéről látszana, azonban a hely nem tágas s így a Szilasy-féle terv parkja már nehezen volna elhelyezhető, úgy hogy a hegy csuszamlás miatt veszélyes része fölé semmi sem kerüljön. ” Számítások szerint Szilasi emlékművének megvalósítása kb. 45 000 000 Koronába került volna.70 Lányi december 22-én válaszolt a polgármester levelére, amelyben jelezte, hogy csak a helyszíni szemle után tud árajánlatot mondani, de a kiszállásért nem kér külön díjazást. Lányi látogatására végül 1925. január 10-én került sor, és a polgár- mester, valamint Szívós-Waldvogel jelenlétében megtekintették a számításba jövő helyszíneket. Legalkalmasabbnak a Mária Terézia utcát találták. Lányi ígéretet tett arra, hogy ennek megfelelően fogja kidolgozni az emlékmű terveit.71 A szobrászművész 1925. augusztus 12-én, a hősi emlékmű bizottság ülésén mutatta be a város vezetősége előtt tervét, amelyet korábban az Országos Képzőművészeti Tanács tagjai is „minden tekintetben, úgy művészi, mind kivitel szempontjából megfelelőnek” találtak.72 Lányi terve szerint az emlékmű alépítménye három lépcsőfokból emelkedik ki, a négy sarkán rusztikus pillérek állnak. Három oldalán csiszolt márványlapok határolják, amelyeken az elesett hősök nevei olvashatóak. Az emlékmű főút felé eső oldalán az alépítménnyel összefüggő posztamens helyezkedik el, homlokzatán egy harcos reliefje látható. A katona fejét bal karjára hajtja, amellyel egy kard markolatát fogja, míg jobb karjával egy tölgyfaágat helyez el az elesett hősök sírjára. Lányi az emlékmű tervezetében az alábbiakkal jellemzi a megmintáMNL KEML V.2.b. Ad 1641/1932. 472. o. MNL KEML V.2.b. Ad 1641/1932. 469. o. MNL KEML V.2.b. Ad 1641/1932. 467. o. MNL KEML V.2.b. Ad 1641/1932. 465^166. o. Szakvélemények a hősök esztergomi emlékművéről. Esztergom és Vidéke, XLVI1. évf. 69. sz. (1925. augusztus 30.) 1. o.
