Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Miklós Tamás: Esztergom első világháborús emlékművének története
ESZTERGOM ELSŐ VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰVÉNEK TÖRTÉNETE 305 А НЕМОВ üléséről egyelőre nem rendelkezünk további részletekkel, de valószínűleg Esztergomot semmiről sem értesítették, mert május végén a polgármester levélben arra kérte a HEMOB-ot, hogy a megkeresésére „az érdemi választ mielőbb megadni szíveskedjék. ”63 Az országos bizottság végül arról tájékoztatta Esztergomot, hogy ismét Gotteszmann Ernőt küldi ki további megbeszélések céljából, aki június 12-én járt a városban. A helyszíni megbeszélések után a város arról tájékoztatta a HEMOB-ot, hogy a súlyos gazdasági helyzet miatt továbbra is egy ideiglenes emlékmű felállításában gondolkodik, és a Gotteszmann által bemutatott tervek közül a Kopics János műépítész által kidolgozott - eddig számunkra ismeretlen - „3-as számú” tervet kívánnák megvalósítani. Az eredetileg 2,5 méter magas oszlopot a város azonban 3,5-4 méter magas kivitelben állíttatná fel. Ezért kérték a HEMOB-ot, hogy a város terveit közöljék Kopiccsal, illetve küldjék meg a műépítész válaszát. Továbbá jelezték, hogy egy esztergomi „jónevű művész ember” is kidolgozna egy tervet, amelyet majd szintén megküldenének elbírálásra.64 * Kopics június 20-án küldte el válaszát Esztergomnak, miszerint 2 millió Koronáért készítené el a 4 méter magas, keresztes obeliszk eredeti nagyságú terveit. A válasz valószínűleg nem nyerhette el a bizottság tetszését, mert július 4-én - a korábbi szóbeli megbeszélésekre hivatkozva - írásban kérdést intézett vitéz Holló Koméi szobrászművészhez, hogy hajlandó lenne-e - és ha igen, akkor milyen feltételek mellett - elkészíteni a hősi emlékmű terveit. Valószínűleg ő volt az a helybéli „jónevű művész ember”, akire korábban már utaltunk.63 Sajnos Kopicséhoz hasonlóan Holló Koméi terve sem maradt fenn a hősi emlékmű iratanyagában, és a fogadtatásáról sincsen bővebb információnk. Annyi azonban bizonyos, 1924 augusztusában Varga Kálmán prímási főmérnököt is felkérték, hogy küldje be saját emlékműtervét.66 Végül vitéz Szívós-Waldvogel József ajánlása alapján a polgármester november 6-án Lányi Dezsőt is felkereste levélben. Lányi november 21-ei válaszában kifejtette, hogy egy esetleges terv elkészítésének csak akkor volna értelme, ha az emlékmű felállítási helyét és környezetét is megtekinthetné személyesen, mert csak ebben az esetben tudna egy „ahhoz harmonikus, beilleszkedő és méltó” emlékművet tervezni. A felhasználandó anyagokat és a pénzügyi költségeket illetően pedig csak ezt követően tudna nyilatkozni.67 MNLKEML V.2.b. Ad 1641/1932. 491. o. MNL KEML V.2.b. Ad 1641/1932. 487. o. MNL KEML V.2.b. Ad 1641/1932. 485. o. MNL KEML V.2.b. Ad 1641/1932. 482. o. MNL KEML V.2.b. Ad 1641/1932. 469. o.
