Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Miklós Tamás: Esztergom első világháborús emlékművének története
ESZTERGOM ELSŐ VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰVÉNEK TÖRTÉNETE 303 1922 júniusában Esztergom mérnöki hivatalának főmérnöke jelentést küldött a polgármesternek, amelyben a 14.730/1917. és 20.331/1922. B.M. rendeletek alapján megállapította, hogy „Esztergom szab. kir. város nem sorozhatja magát azon kisebb községek közé, hol elég volna egy emléktábla, hanem mindenesetre egy méreteiben és kivitelében, valamint elhelyezésében megfelelő emlékművet kell létesítenie. ” Mivel azonban a Gróh-féle terv az akkori viszonyok között több millió koronába került volna, felvetette, hogy „a kiválasztott helyen, a szttamási [sic!] hegy tetején, egyelőre ezen monumentális emlékmű helyébe egy nagy méretű emlékoszlop vagy pyramis állíttatnák fel kertészetileg kellő módon kiképzett környezetben és ezen oszlopon vagy pyramison örökíttetnének meg a hősök nevei, ez, amíg egyrészt a dísztelen hegyet szépítené, az egész város képét is kedvezően alakítaná át és a cél legalább ideiglenesen és gyorsan el volna érhető. ”54 1922. október 10-én a polgármester ismételten felhívást intézett a város közönségéhez, hogy azok, akiknek hozzátartozóik bizonyíthatóan a hadviselés következtében haltak hősi halált, október 31-ig jelentkezzenek a városi kiadóhivatalban és vigyék magukkal azokat az okmányokat, amelyekkel hozzátartozójuk hősi halálát igazolni kívánják.55 Két hónappal később a névjegyzék összeállításának nehézségéről számolt be az Esztergom. A lap szerint ennek oka az volt, hogy „ a lakosság nem tesz eleget a kibocsájtott hatósági felhívásnak, nem jelenti be hozzá tartozó hősi halottait, úgyhogy ezidáig a hősi halottaknak legfeljebb a feléről történt bejelentés. ”56 Azonban még ezt követően sem emelkedhetett meg nagyobb mértékben a bejelentések száma, mivel 1925 májusában egy újabb, a témával foglalkozó újságcikk mindössze 63 tiszti és legénységi hősi halott nevét sorolta fel.57 1923. március 20-án a város levélben kereste fel a HEMOB-ot, amelyben a szervezet véleményét kérte arra vonatkozóan, hogy a gazdasági helyzet jobbra fordulásáig Esztergom egy ideiglenes, olcsóbb emlékművel róná le tiszteletét a hősök előtt. Ez egy „díszesebb márványtábla, vagy esetleg egy köböl, vagy hasonló anyagból készítendő obeliszkszerű építmény lenne. ”58 Szeptember 7-én а НЕМОВ egy tájékoztatót küldött a polgármesteri hivatalnak az emlékművekkel kapcsolatos elvárásokról, október 11-én pedig arról értesítette a városi tanácsot, hogy Gotteszmann Ernő ny. ezredes személyében október 16-án Esztergomba küldi megbízottját, aki a „hősök emlékének megörökítése ügyében a szükséges felvilágosítást megadja” és bemutatja a kivitelre elfogadott hősi emlékMNLKEML V.2.b. Ad 1641/1932. 528. o. 9320/1922. pm. sz. (1922. október 10.) Esztergom. XXVII. évf. 116. sz. (1922. október 22.) 3. o. A hősök emlékének megörökítése. Esztergom, XXVII. évf. 130. sz. (1922. december 10.) 2-3. o. Hogyan áll a Hősök Emlékének ügye Esztergomban? Esztergom, XXX. évf. 37. sz. (1925. május 13.) 1. o. MNL KEML V.2.b. Ad 1641/1932.518.0.
